Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - KISS MÁRIA MAGDOLNA: A Drávaszög falusi társadalma a 18. század végén

Mindezek ellenére az a gazdasági, társadalmi keret, vagyis a közös földek, állatállomány, falusi önkormányzat, az uradalomtól való függőség, amiben éltek, összefogásra késztette az eltérő etnikumokat. Minden falu ezért igen zárt, saját érdekeit még a szomszédok rovására is érvényesítő közösséget alkotott; így nem lehetett ritka az alábbi eset. Az 1785-ös összeírásnál a hercegszőlősiek megjegyezték, hogy „árvíz esetén állataikat máshová hajtják..." - egyenesen a másik falu szántóföldjére -, ugyanis a keskendiek meg arról panaszkodtak, hogy „vetésük 2/3-át a hercegszőlősiek jószágai elpusztították".

29 Természetesen a fenti megállapítás nem zárja ki, hogy olyan eseménynek is tanúi lehessünk, ami több községre átterjedt, sőt még a nagybirtok határait sem vette figyelembe. A már említett 1760-as kérvényről van szó. A dárdai lakosok instantiát nyújtottak be a túlzott robotoltatás ellen, kérvényüket a metropolita vitte Bécsbe egy-két dárdai és kácsfalusi lakos kíséretében. Amikor a válasz megérkezett, még fel sem bontották a borítékot, de már elterjesztették Bellyén, hogy a királynő csökkentette a robotot 12 napra. A bellyei bíró és az esküdtek így vallottak erről: „ők átmentek (Dárdára), ahol a lakosok azt mondták, még nem tudják a dolgot, mert zárt és lepecsételt papíron van, de úgy hiszik 12 nap robot..." Bizonyára nagy lehetett a felfordulás, mert a megyei törvényszék szigorú vizsgálatot rendelt el ez ügyben.

30 Végezetül megállapíthatjuk, hogy a paraszti gazdálkodásból és a földesúri függőségből következően a Duna-Drávaszög falvaiban az egyén élete erősen kapcsolódott kisebb nagyobb közösségekhez, melyek egyszerre választották el és kapcsolták össze őket, de arra is képesek voltak, hogy az uradalmakkal szemben közös érdekeiket érvényesítsék, átlépve a vallási, nemzetiségi különbözőségen, egyes települések, sőt még egyes uradalmak határain is. JEGYZETEK 1 BML Protocollum Venerabilis Capituli Cathedralis Ecclesiae Quinque Ecclessiensis, Tom. I. 299., III. 27-30. 2 BMLConscr. 1711—1752-ig. 3 BML Conscr. 1720. és Descriptio 1784/85. 4 BMLConscr. 1711-1752-ig. 5 Kiss Mária Magdolna: a Duna-Dráva köz jobbágyságának élete a terület nagybirtokain a XVIII. századtól a XIX. század elejéig. Doktori értekezés, Pécs, 1988. 6 Descriptio 1784/85 Kisdárda, és BML Urb. ir., Bellyei uradalom. A kilenc kérdőpontra adott válaszok. 7 Desciprito 1784/85. Az uradalmak falvai. 8 Lásd: Az előző jegyzet. 9 Uo. 10 Uo. 11 BML Acta Sedis Dominalis. Dárdai uradalom. Dárda 1760-as pere, Matty 1784-es, Majs 1777-es pere. 12 Lásd: 7. sz. jegyzet. 13 Uo. 14 Uo. és BML Ürb. ir. A Bellyei uradalom. A kilenc kérdőpontra adott válaszok. 15 BML Acta Sedis Dominalis. A dárdaiak kérvénye Esterházyné ellen 1760-ban. 16 Lásd: 7. sz. jegyzet.