Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

TANULMÁNYOK - KAJTÁR ISTVÁN: Önkormányzati élet Pécsett (1848-1918)

Az agyonbürokratizált Bach-korszaki adminisztráció papírgyártása Pécs városában is jelentős „teljesítményeket" tud felmutatni: az 1850-es ügyforgalmat 100-nak véve (kereken 4 ezer ügy) a csúcs 1858 256-os mutatóval! Ha a lakosság számának növekedését követő ügyforgalom-növekedéstől eltekintünk, az azon túlmenő adminisztráció intenzitás-növekedés az 1800-1848-as időszakban mintegy 160%, ezzel szemben a Bach-korszakban a polgárok életébe való beleszólás a „Büró" részéről hihetetlenül megnőtt, egy évtized alatt, becslésünk szerint, legalább 200%-kal! Zárómegjegyzésként ehhez még hozzátartozik, hogy a dualizmus korában, 1867-1900 között a lakossági számnövekedésen felüli „aktatöbblet" egy kerekített becslés szerint 190% volt.

8 A sz. kir. - törvényhatósági joggal felruházott - város aktatermelésének zömét jelentő közigazgatási iratok a dualizmus idején alaposan felduzzadtak. Számuk 1867 • 100 (8005 ügy) kerekítve így alakult: 1870= 127 1885 = 176 1900 = 491 1915 = 449 1875 = 165 1890 = 228 1905 =384 1918 = 431 1880= 178 1895 = 267 1910 = 409 Természetesen a „bürokrácia" buzgalma mögött látni kell, hogy Pécs városában a kiegyezés után a jogállamiságra való törekvés keretei között rendezett, modern életviszonyokat támogatni képes önkormányzati közigazgatás valósult meg - a történelmileg adott feltételek közepette, a közép-európai térségbe illeszkedően! A közgyűlési teremben Az 1848-as törvényhozás megteremtette a polgári városigazgatás alapjait Pécsen is. A város egyetemét képviselő közgyűlés a kor tragikusan alakuló története miatt csak 1848. május és 1849. február eleje, valamint 1861 januárja és novembere között ülésezhetett. A kiegyezést követően 1867 nyarán ismét választott városi képviselők dönthettek el az önkormányzat kardinális várospolitikai, személyi és gazdasági ügyeit, ezzel mintegy legitimálva a tisztviselők és hivatalok mindennapi végrehajtó munkáját. 1870 után a törvényhatósági bizottság fele maradt csak a választásra jogosultak által választott, fele a legtöbb adót fizetők közül került be automatikusan a Közgyűlésbe, ők voltak a virilisták. A közgyűlések termeiben szinte „mini-parlamenti" élet zajlott ellenzékkel, módosító indítványokkal, titkos és bizalmi szavazásokkal. Az alábbiakban a képviselők által a városi vezetéshez intézett interpellációkon keresztül akarjuk érzékeltetni, milyen is volt a légkör a régi pécsi közgyűlés üléstermében! Az elsősorban a polgármesterhez intézett interpellációs jogot 1872-ben a következően szabályozták:

9 A konkrét gyakorlatot 1872-1886 között vizsgáltam a Közgyűlés jegyzőkönyveiben. Az 1872-ben intézményesített interpelláció első évei nagyon