Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

TANULMÁNYOK - KAJTÁR ISTVÁN: Önkormányzati élet Pécsett (1848-1918)

A pécsi polgár mint ügyfél A városban élők természetesen nemcsak büszkeséggel tekintettek a Városháza méltóságteljes épületére, hanem mindennapi ügyeikben gyakorta előszobázniuk is kellett az ott elhelyezett hivatalokban. A városi bürokrácia pedig fokozatosan bővült, a gyártott ügyiratok száma egyre duzzadt. 1909-ben már az alábbi hivatali szervezet tette próbára az ügyfél idejét, és eligazodási képességeit:

7 biz. törvényhatósági bizottság közigazgatási bizottság iskolaszéki bizottság ipartanonciskolai bizottság városi felsőkereskedelmi isk. városi zeneiskola bizottság városi gazdasági választmány kórházi szakbizottság színügyi választmány színügyi albizottság az albizottságokról és az ad hoc bizottságokról nem is beszélve. 1908-ban a város 304 alkalmazottja közül 155 a közigazgatásban állt a közönség rendelkezésére. varost tanács polgármesteri hivatal jegyzői hivatal számvevőségi hivatal pénztár városi adóhivatal javadalmi hivatal mértékhitelesi hivatal iktatóhivatal és levéltár kiadóhivatal árvaszéki hivatal katonai és illetőségi ügyosztály katonaszállásolási hivatal egészségügyi hivatal gazdaság hivatal erdészeti hivatal községi bíróság rendőrfőkapitányi hivatal tűzoltóság bejelentő hivatal anyakönyvi hivatal A hivatali szervezet bővülése, az egyre jobban kiteljesedő polgári társadalmi berendezkedés az önkormányzat ügyforgalmában is kimutatható. Erre nézve az alábbi táblázat ad támpontot. Tanácsi ügyszámok Pécs szab. királyi városban a rendi korszak végén 1800 = 100, azaz 2398 jegyzőkönyvi bejegyzés (kerekített értékek) 1805 = 118 1820= 136 1835 = 133 1848 = 230 1810= 99 1825 = 129 1840= 151 1849 = 225 1815 = 141 1830= 139 1847 = 260