Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

TANULMÁNYOK - KAJTÁR ISTVÁN: Önkormányzati élet Pécsett (1848-1918)

János) lemondott, a helyi takarékpénztár jogtanácsosa lett, és 1873-75-ben pedig két polgármester is távozott a város éléről. Gazdagon nősült, majd leányát virilistához adta férjhez. Ház, nagykozári birtok maradt utána. Határozott, sokszor nyers modora miatt sokan nem kedvelték, de értett ahhoz, hogy a közgyűlésen megfelelő számú párthívével vegye körül magát. Kutatta a város történetét, halála után utcát neveztek el róla. 7. Majorossy Imre (184l-l927) Apja, M. János ügyvéd, 1865-71 között a város törvényszéki tanácsosa, majd később községi bíró, Sáros megyéből került Pécsre. Fia a jogakadémia után a város törvényszékén fogalmazó, 1870-ben köz- és váltóügyvéd. 1871-től városi rendőrbiztos, 1873-ban aljegyző, 1875-ben főjegyző. 1896 novemberében lett polgármester, 1902-ben közfelkiáltással újraválasztották. Az 1905/1906-os nemueti ellenállás idején szembekerült a közgyűléssel, és végül nyugalomba vonult. Halála után városi múzeumot és utcát neveztek el róla. 8. N

endwich Andor (1867-1951) A Felvidékről ideszármazott értelmiségi család sarja. Apja, Sándor, mérnök, 1848-as főhadnagy. Nendtvich Andor a jogakadémia után, 1890-ben a pécsi kir. törvényszéken joggyakornok, 1891-től városi szolgálatban aljegyző, árvaszéki ülnök, 1896-tól tanácsnok. 1906 júniusától polgármester. A szerb megszállás alatt többször áttették a demarkációs vonalon. 1927-ben a pécsi egyetem jogi díszdoktora. 1936-ban ment nyugdíjba, arcképét, régi szokás szerint, a város megfestette. A polgármesterek megbecsülését a személyük mellé rendelt városi szolga, a tiszti fogat és a magas fizetés is kifejezésre juttatta. Ez 1910-ben évi 6 ezer korona törzsfizetés mellett 1120 K. lakpénz illette. Az önszabályozó város Az európai várostörténet kezdeteitől fogva törekedtek a városlakók arra, hogy saját mikroviláguk életviszonyait a központi hatalom országos szintű dekrétumai, törvényei, pátensei mellett a városi autonóm különjog - a statútumok, privilégiumok - is rendezze. Az európai városokban az önszabályozás, a korporációk statutumalkotási joga a virágzó középkortól kezdve, ha néha korlátok közé is szorítva, mindig jelen volt, így volt ez alapjaiban hazánkban is, és ez tűnik szemünkbe Pécs városában is. A XVIII-XIX. században szétszórt, sokszor nem túlságosan hatékony, hiszen újra meg újra megismételt normatív tanácsi határozatok sora rendezte a polgárok mindennapjait. A városi közjog nagy kérdéseit a hazai alkotmányjog keretei között a Privilégiumlevél és az 1780-ban megalkotott „alap" Statútum