Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

TANULMÁNYOK - MÁRFI ATTILA: Pécsi színházalapítási törekvések a reformkorban

visszatérünk.) Ettől kezdve állandó társulat játszott a pécsi publikumnak az új, de még csak félig kész épületben. Főleg belső kiképzés és díszítési műveletek voltak még vissza, s ezek végzése folyamatosan zajlott az év végéig. Ekkor Schultznak más vállalkozásainál kellett a mesterlegényeit dolgoztatnia. így 1840 januárjától csak pár legénye dolgozott a színházban. Bár ezek éjszaka is dolgoztak (az ácsmester panaszkodott az elhasznált fáklyák ára miatt), a színház teljesen csak 1840 decemberében készült el!

39 Tehát a színház már 1839 novembere óta szórakoztatta a polgárságot, de végleges átadásáig több, mint egy esztendő telt el. Talán ez a kettősség volt az oka annak, hogy az eddigi szakirodalom e két dátum valamelyikére tette a színház megnyitását, de konkrétabbat nem tudtak közölni. A város akkori büszkesége a Polgári Casino és a Színházi Részvényesek tulajdona volt. Ennek ellenére a Városi Színház (Stadt Theater) elnevezést használták, de a Deutsche Theater megnevezés is gyakori volt. Pontos adatok nem maradtak fenn az építési és egyéb költségekről, de annyi bizonyos, hogy a munkadíj közel 24000 forintba került.

40 A Casino a kezdeti években csak a fundus után fizetett adót, így ez egyelőre nem terhelte a részvényesek kasszáját. Megcsappant bevételeiket az épület bérbeadása után befolyt jövedelemből próbálták kiegyenlíteni. A színtársulatok azonban kivétel nélkül súlyos anyagi gondokkal, sőt esetenként létproblémákkal is küzdöttek. S most talán néhány szót a város első kőszínházának hajdan volt kinézetéről. Bezerédy Győző a színházról írott tanulmányában kiváló szintézisét közölte az épületről írt korabeli újságtudósításoknak (BEZERÉDY 1979. 489-493). Ettől most eltekintünk, mivel ezek a források évtizedekkel később keletkeztek. Mint említettük, a tervrajzok nem kerültek még elő, de számos érintőleges információ alapján bizonyos képet azért alkothatunk a színházról. Ebben az építkezés fő vállalkozója, Schultz ácsmester feljegyzései és egy 1844-ben lezajlott szakértői vizsgálat leírásai adnak segítséget.

41 Az első állandó színház a mai Déryné u. 2. sz. alatti épület hátsó részén, klasszicista stílusban épült (MAD

AS 1978. 661). Homlokzatára vonatkozóan Bezerédy publikál egy rajzolatot, de ő maga is kijelenti, hogy nincs egyelőre bizonyíték, hogy ilyen volt színházunk bejárati homlokzata. Schultz leírása szerint a homlokzatot oszlopok és kapuboltozatok díszítették. A boltozatokat Piacsek Antal a tervrajztól eltérően, közel fél méterrel alacsonyabbra építette, ezért az eredeti bolthajtás kiképzésétől elálltak, és „stukatúrozással" egyenlítették ki a különbséget.

42 A főbejárat fölé sátortetős fő előtetőt építettek. Ilyen előtetős kiképzés volt a homlokzat összes nyílása fölött. A színház tetőzetét zsindelyezte az ácsmester. (Ennek kicserélését 1858-ban határozta el a város tanácsa.)

43 Az épület kétszintes volt. A bejárat után közvetlenül az előcsarnok következett, ahonnan a földszinti nézőtérre és az emeleten lévő karzatra lehetett feljutni.

44 Az előcsarnok belső kiképzésénél több oszlopot is építhettek, mert a későbbi források oszlopcsarnoknak is említik. Itt állt a ruhatár és több bejárat a