Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

TANULMÁNYOK - MÁRFI ATTILA: Pécsi színházalapítási törekvések a reformkorban

különböző érdekeket képviselő Casino között.

25 A két társaság ellentéte mögött ott húzódott a magyar és német ajkú lakosság, a vármegye rendjei és a polgári város különböző érdekeiből fakadó feszültségek is. Mindenesetre a városnak egyetlenegy színháza sem volt, de felépítéséért 1839-re máris két különböző érdekképviselet versengett. Ebben a helyzetben a városatyák döntésén volt a hangsúly. Nyílt kenyértörésre sokáig nem került sor, csak azt hangsúlyozták, hogy a város „természeténél fogva nem bír el két teátrumot" (KOSZITS 1938. 15). A városi vezetésnek akkor kellett voksát leadnia, mikor a két társaság szinte egyszerre adta be színházépítési kérelmét.

26 A Nemzeti Casino képviseletében Trixler István, a „Hattyú" épület tulajdonosa ugyanazon a napon (1839. március 7-én) nyújtotta be kérelmét, mint a Polgári Casino.

27 Trixler a Fő utcában álló háza fundusán saját költségén kívánta felépíttetni a város Magyar Színházát. A végleges döntés jogával nem élhetett a városi vezetés, de véleményével, ajánló soraival befolyásolhatta a Magyar Királyi Udvari Kamara döntését.

28 A városatyák a Polgári Casino tervezete mellett kardoskodtak, kijelentve, hogy „ezen városi közönség mennyiségéhez alkalmatos színház építtessen fel". Ezek után már csak formalitás volt a Magyar Királyi Helytartótanács április 9-én kelt leirata, mely a Nemzeti Casino tervezetét elutasította.

29 A döntés nyomán kiéleződött a helyzet a két Casino között. A Nemzeti Casino Dollinger polgármestert és Pajnády tanácsnokot részrehajlással vádolta meg. Mire a két vezetőségi tag a színház tulajdonosi jogáról (részvények) más személy javára lemondott, majd pedig megszüntették tagságukat a pécsi Nemzeti Casinóban.

30 Az első kőszínház felépítése Lapunk III. évfolyamában megjelent színháztörténeti tanulmányban közöltük, hogy Pécs első színházáról, felépítéséről, tervezőjéről vajmi keveset tudunk (MÁRFI 1990. 72). Azóta az új levéltári források ismeretében egy sor megválaszolatlan kérdésre adhatunk választ.

31 A Helytartótanács március 27-én adta meg a színházépítési engedélyt a Polgári Casino Részvényesei Társaságának.

32 Ugyanis időközben a Casino 456 db, egyenként 40 Ft értékű részvényt adott ki, hogy előteremtse az építkezés alapköltségeit. A Casino pontosan kijelölte a székháza melletti fundust (a mai Bírósági Palota keleti szárnya). A mai Déryné utca (Mária u.) felé eső színházi telek 17 öl hosszú és 9 öl 2 láb széles volt. A szükséges külső tér érdekében úgy döntöttek, hogy a Casino Székházat lebontják.

33 Az épületbontásra és a kőszínház felépítésére 1839. április 22-én kötött szerződést a Polgári Casino vezetése Schultz Ferenc pécsi ácsmesterrel. Az eddigi feltételezéssel ellentétben tehát a színház főbb munkálatait nem Piatsek