Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

TANULMÁNYOK - MÁRFI ATTILA: Pécsi színházalapítási törekvések a reformkorban

jelentette, hogy Balde színházi telke újra keletebbre került volna.

15 A püspök elérte, hogy az épülő színház és a parókia közé még egy őrházat is épít majd a város, nehogy túl közel legyen egymáshoz a két épület. (Szepesy megyéspüspök többször is intézett levelet a város vezetőihez, kérve őket, hogy korlátozzák a keresztény erkölcsökre káros színi mutatványokat)

16

. A püspök ellenében Balde már semmit sem tehetett, bár még próbálkozott újabb kérvényekkel, javaslatokkal. 1836 májusában már az új plébánia építési terveit tanulmányozza a város az épülő színház helyett. Végül is Balde kudarcának legfőbb oka az volt, hogy nem tartozott a város polgárai közé. A helybéliek vetélytársat láttak benne, aki a jó üzleti lehetőséget elveszi előlük. Tulajdonképpen Balde ezért maradt egyedül. 1836 augusztusában terveiről végleg lemondva Pestre költözött.

17 Ötlete azonban nem maradt megvalósítatlan, mert mihelyt kitette lábát a városból, a helyi polgárok lázasan álltak neki, hogy a Balde-féle tervezetet a maguk hasznára megvalósítsák. így a Fő tér közelében az évek múlásával sorra felépült a színház, a táncterem, a vendégfogadó és a kávéház (Nádor épülete) is. A pécsi belváros keleti fele a 19. sz. elején (korabeli ábrázolás)