Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

DOKUMENTUM - Ruszin cserkészek Magyaregregyen (1933) (Surányi Béla)

DOKUMENTUM RUSZIN CSERKÉSZEK MAGYAREGREGYEN (1933) A falu honismereti, helytörténeti postatörténetének kutatása során, az 1933-as gödöllői Jamboree orosz nyelvű képes levelezőlapja került elő, hátoldalán ezzel a pár szavas orosz kézírással: Ez a háborús időket is átvészelő, keltezés nélküli orosz nyelvű levelezőlap

1 a legérdekesebb és legritkább dokumentumok közé sorolható, több különböző nyelvű szövegével, melyek közül a „Vengrija" oroszosított ukrán - keverék nyelvű - szava a nyelvészek előtt is máig megoldatlan talány, s mindez egyetlen lapon. A mondottakon kívül nemcsak azért érdekes és ritka, mert sehol nem akadtam ehhez hasonló képeslap nyomára - még az Országos Széchenyi Könyvtár Jamboreeanyagának kisnyomtatványai között sem -, hanem azért is kuriózumszámba megy, mert többféle szempontból is érdekes kérdéseket vet fel. Orosz cserkészek 1933-ból, Sztálin szovjet birodalmából? Nem, ez képtelenség, ott ugyanis nem volt cserkészmozgalom. Akkor meg honnan jöttek az orosz cserkészek? Az meg különösen izgató, hogyan kerülhetett e különleges emlék egy piciny baranyai faluba, Magyaregregyre? Itthon vagy külföldön készülhetett-e a megtalált alkalmi képes levelezőlap? Lássuk, milyen eredményre vezettek vizsgálódásaim. Az orosz cserkészek a világ 53 nemzetének fiaiként valóban eljutottak a világtalálkozóra. Az 1933-ban közel negyedszázados fennállásának

2 küszöbére érkező cserkészmozgalmuk természetesen csak az emigrációban élhetett tovább. Európa legkülönbözőbb területén élő - a legtöbb Franciaországban telepedett le-menekült orosz csapatokat a Londonban székelő orosz cserkészszövetség fogta össze

3

. A hazánkban élő menekült orosz szülők gyermekei alkották a magját a Jamboree IV. altáborában az orosz 16-os számú csapattábornak. „OT RUSZKIH SZKAUTOV NA IV. JAMBOREE (Az orosz cserkészektől a IV. világtalálkozón)