Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

NAPTÁR - Mohács mezőváros szabadalomlevele ( 1840) (Nagy Imre Gábor)

A szabadalomlevél első lapja Az 1848. évi 23. és 24. tc. által elrendelt kötelező választásokig Fleischmann Ferenc maradt a főbíró és Erdeődy János a városkapitány. Igaz ugyan, hogy Erdeődy helyett ideiglenesen 1844-ben Auber János tanácsnok töltötte be a kapitányi tisztet.

26 László József albírót pedig 1844-ben nem lehetett újraválasztani, mert az 1839-1840. évi számadás meghamisítása miatt őt és Mnistik János tanácsnokot, Halász Mihály aljegyzőt tisztségükből felfüggesztették, és a megyetörvényszék büntetőpert folytatott ellenük.

27 Az élethossziglani tisztség mellett szintén az állandóságot, biztonságot szolgálta, hogy a tanácsi és választott közönségi tagságától mindenkit csak jogerős megyetörvényszéki ítélettel lehetett megfosztani. Hogy ez milyen óriási védelmet jelentett, a fenti számadásper is bizonyítja, hiszen az említett tisztviselőket végül felmentették és visszahelyezték az állásukba. A választott közönség tagjai közül hasonlóképpen senkit sem fosztottak meg tisztségétől 1841-től, pedig ez előtte korántsem volt ritka eset (NAGY 1990. 3). Az élethossziglani tisztség, nagyobb hatáskör és jövedelem a szakszerűséget, hivatali hatékonyságot is szolgálta, hiszen mindezek nagyobb műveltségű embereket vonzottak. Ezzel szemben 1841 előtt még az esküdtek között is akadt olyan aki írni sem tudott.

28 Az 1841. január 17-i tisztújítás előtt természetesen felvetődött az a kérdés is, hogy kikből álljon a jövendő tanács. A hatvanosság elfogadta a tisztújítást előkészítő városi bizottság véleményét, miszerint „ . . .fontolóra vévén továbbá azon számos évi fáradozásokat, s roppant költségeknek feláldozását melly ékkel sikerült egyedül a K. K. Szabadalmas Levelet ki vívhatni abban központosult véleményük hogy az érintett munkák és terhek viselésében egyedül részesült Mohácsi Városi férj fiai választassanak minden Magistrualis [tanácsi] hivatalra, és az idegenek egyáltaljában kirekesztessenek, annál is inkább mivel a köz bizodalom mint a egyetértés és sikeres haladás főtámosza esmeretlenre, nem terjedhetett".

29 Az a mohácsi viszonyok alapján egyébként reális döntés, hogy a tanács tagjai csak helybeliek lehetnek, élesen szembenállt a hivatali szakszerűség modern elvével. A tanács tagjai között minden felekezet, nemzetiség, foglalkozási ág egyaránt képviseltette magát. A főbíró Fleischmann Ferenc német kereskedő, az albíró László József magyar földműves gazda, a tanácsnokok közül Kresztics György szerb, Auber János német kereskedő, Aidenbichler Ignác német iparos (festőmester), Mnistik János