Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)
MŰHELY - TAKÁTS LAURA: Baranya vármegye mezőgazdaságának néhány vonása a 19. század végén
Az arató-, kaszáló- és vetőgépeknél ugyancsak a 100 holdon fölüli gazdaságok, s ezen belül is elsősorban a nagygazdaságok monopolhelyzetét figyelhetjük meg. Egyedül a vetőgépeknél magas a kisgazdaságok részesedése, de így is több mint 50% esik a két legmagasabb gazdaságkategóriára. Mindezek az adatok jól mutatják, hogy az iparosodás, az ipari forradalom technikai újdonságai elsődlegesen a nagyobb tőkeerővel rendelkező uradalmakban jelentkeztek, ami számukra egy gyors ütemű modernizálódáshoz vezethetett. Megjegyezhetjük még, hogy az ország fejlődése rendkívül gyorsan ment végbe a technikai fejlesztés terén, az alacsony bázisról való indulás, a termelés tradicionális-patriarchális szervezeti formái miatt azonban a gépesítés színvonala még mindig igen alacsony volt. Németországban például a gépesítettség foka a gazdaságok számával vagy a földterülettel egybevetve a magyarországinak mintegy kétszerese volt (BEREND T.-SZUHAY 1975. 79). • * * Összegzésképpen nem akarjuk az eddigieket ismételgetni. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy hasonlóan Magyarországhoz, Baranya vármegye is a változás korát éli a 19. század végén. Egyre inkább megfigyelhető a „modern" kategóriája (főleg a nagyüzemekben), szemben a „tradicionális"-sal (paraszti üzemek). Az indusztrializáció kétségkívül éreztette hatását a vármegyében, ennek eredményeként gyors technikai fejlődés indult meg, átalakítva a mezőgazdaság technikai-üzemszervezeti formáit (TÓTH 1979; KATUS 1989; TÓTH 1987; KOMLÓS 1983). IRODALOM A statisztikai adatokat „A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája" című kötetekből merítettük. 1. kötet: Bp. 1897; 2. kötet: Gazdacímtár Bp. 1897; 3. kötet: Bp. 1897; 4. kötet: Bp. 1900 (Üzemstatisztika); 5. kötet: Bp. 1900. (Végeredmények). BEREND T.-RÁNKI 1987. = BEREND T. Iván-RÁNKI György: Ausztria-Magyarország: Európa önellátó birodalmi régiója. In.: Berend T.-Ránki: Európa gazdasága a 19. században. Bp. 1987. 360-421. 1975 = BEREND T. Iván-SZUHAY Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon. Bp. 1975. - Alexander CSAJANOV: Die Lehre der bauerlichen Wirtschaft. Berlin, 1923. = HANÁK Péter: Magyarország társadalma a századforduló idején. In.: Magyarország története 7. Bp. 1978. 403-518. = John KOMLÓS: Austro-Hungarian agricultural Development 1827-1877. Journal of European Economic History 1979. 8. 39-70. = John KOMLOS: The Habsburg Monarchy as a customs union Princeton, 1983. = KOVÁCS István: A mezőgazdaság. In.: Baranya múltja és jelene. Pécs, 1896. Szerk.: Várady Ferenc. BEREND T.-SZUHAY CSAJANOV 1923 HANÁK 1978. KOMLÓS 1979. KOMLÓS 1983. KOVÁCS 1896.