Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/2)

MŰHELY - TAKÁTS LAURA: Baranya vármegye mezőgazdaságának néhány vonása a 19. század végén

rendszere hogyan nézett ki a 19. század vége felé. Természetesen a tanulmány terjedelmi korlátai miatt nem adhatunk részletekbe menő elemzést, csupán egy statikus kép néhány elemének felvillantására vállalkozhatunk. /. A gazdaságok száma és területe Baranya vármegyében az üzemstatisztikailag feldolgozott terület 728 607 katasztrális hold, ami az összterületnek több mint 82%-a. (Az üzemstatisztika kombinatív feldolgozásából kihagyták a közlegelőket, az erdőgazdaságokat és a mezőgazdasági művelés alatt álló, de az összeírásban mezei gazdasághoz nem tartozó területeket.) A vizsgált terület nagysága elégségesnek látszik, esetleges óvatos általánosítások levonására. A gazdaságok száma Baranyában 1859-ben Gazdaságkategóriák Baranya szám megye % országos % Dunántúl % Törpegazdaságok (0-5 kh) 24 744 49,49 53,57 57,75 Kisgazdaságok (5-100 kh) 24996 50,0 45,44 41,47 Középgazdaságok (100-1000 kh) 182 0,36 0,83 0,56 Nagygazdaságok (1000 kh fölött) 71 0,15 0,16 0,22 Összesen 49 993 100 100 100 A gazdaságok területe Baranyában 1895-ben Gazdaságkategória Baranya megye területe kh/% országos % Dunántúl % Törpegazdaság (0-5) 42,4 5,8 5,8 6,0 Kisgazdaság (5-100) 372,5 51,2 46,6 39,3 Középgazdaság ( 100-1000) 62,1 8,5 15,3 11,1 Nagygazdaság (1000 lelett) 251,4 34,5 32,3 43,6 Összesen 728,6 100 100 100 Ennek alapján mindjárt adódik is néhány következtetés. Az első szembetűnő adat az ún. törpegazdaságok számára, illetve területére vonatkozik. A vármegyében az öt holdon aluli gazdaságok, amelyek az összes gazdaságnak mintegy 50%-át tették ki, még