Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

MŰHELY - MÁRFI ATTILA: Színház a millennium tiszteletére (A Pécsi Nemzeti Színház építéstörténetéhez)

helyén kellett elkezdeni az alapozási és a földmunkálatokat. A tanács ismertette az építkezés tervezett költségvetését is. A föld, kőműves, bádogos , kőfaragó, szobrász, ács és vas munkálatokra 124 777 Ft 26 kr, a belső berendezési munkákra pedig 83 967 Ft volt az előirányzott összeg. Ekkor még mintegy 100 000 Ft hiányzott a költségvetésből, de úgy ítélték meg, hogy az építkezés során folyamatosan vesznek fel kölcsönöket. Végül megválasztották a színházi építkezést felügyelő „Állandó Ellenőrzési Bizottságot" Herbert János gazdasági tanácsos elnökletével.

45 Az építkezés megkezdése (a színház felépítésétől az ünnepélyes átadásig) Az építkezési munkálatokat 1893. június 3-án indították meg a régi katonai kórház lebontásával (VÁRADY 1896. 448.). Bár a sajtó május 19-re teszi a „rendház bontás" kezdetét. Levéltári források a júniusban elkezdett építkezést erősítik meg. Június 30-án a Színházépítési Bizottság helyszíni szemléje során pontosan kijelölték az épület helyét és elhelyezkedési irányát. Az építkezés szakfelügyeletét Munczhart Géza városi főmérnök látta el, míg a „művezetést" Steinhardt és Lang tervezők irányították.

46 Mivel általában kéthetente látogatták az építkezést, távollétükben Reitzner Gyula építésztechnikus ellenőrizte a munkákat. Időközben a városi tiszti főügyész az erre az évre tervezett szakmunkák vállalkozóival megkötötte a szerződéseket.

47 Az összes kőművesmunkák építőmestere Schlauch Imre pécsi építési vállalkozó volt. A korabeli sajtótudósítások szerint az építkezésen kb. 500 munkás dolgozott állandóan.

48 A munkálatoknak kedvezett a rendkívüli enyhe év végi időjárás is. Az Ellenőrző Bizottság fennmaradt jegyzőkönyveiben szinte semmilyen komoly problémát nem említettek, ami az építkezést akadályozta volna. Ennek ellentmond, hogy november végén a műépítész párost kötelezte a bizottság, hogy több alkalommal utazzanak az építkezés színhelyére, mivel annak menetében bizonyos fennakadások jelentkeztek. Steinhardt és Lang eleget tett a kérelemnek, de jelezték a polgármesternek, hogy a pécsi építőmesterek-munkások szerintük gyakorlatlanok s ezért akadozott az építkezés.

49 Ettől függetlenül december 9-re tető alá került az épület (MADAS 1978. 339.). Ekkor tartották a Pécsi Nemzeti Színház ún. „Bokréta ünnepét". A következő évben is rendkívül enyhe volt a tél, így a vakolási és tetőfedési munkálatokat is folytatni lehetett.

50 1894 februárjában a vastetőzetet is elkészítették. Ezután a belső szerkezeti elemek beszerelését és a külső vakolást kezdték el. Az épületen belüli műveleteket már a bevezetett légfűtés mellett végezhették, így a színház építésekor sikerült - legalábbis egyelőre - folyamatosan dolgozni. A tavasz beálltával már a külső és a belső „kiképzési-díszítési" műveletek kerültek napirendre. A külső szobrászati és díszítő elemeket a Zsolnay Kerámiagyár alkalmazottai már az épület homlokzatára helyezték. A színház kupolájának építése még nem fejeződött be, de a csúcsát díszítő „Genius-szobor" gipszváltozata már elkészült. Mivel az öntési munkálatokat Bécsben végezték, így csak áprilisban szállították Pécsre a szobrot. (Alkotója Kiss György szobrászművész, aki számos alkotásával díszítette a város köztereit a későbbiekben is.) 1894 májusában kisebb riadalom támadt, ui. a falak több helyen megrepedeztek. Emiatt komolyan felvetődött a gyanú, hogy a statikai állapot meglehetősen labilis. A színház statikai állapotáról Rónaky János városi mérnök tett jelentést a polgármester-