Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

MŰHELY - MÁRFI ATTILA: Színház a millennium tiszteletére (A Pécsi Nemzeti Színház építéstörténetéhez)

20 baranyai község csatlakozott a mágocsiakhoz. Végleges döntés 1891. május 14-én született meg. A Belügyminisztérium leiratban közölte, hogy bár támogatják a nemes szándékú gyűjtési akciót, de nem járulnak hozzá a községi pótadó túlterheléséhez.

28 Ezzel a döntéssel a vármegye nagyobb anyagi támogatással nem tudta segíteni a színházépítést, de minden politikai-erkölcsi befolyását mozgósította a továbbiakban is. A terv-pályázat A város vezetése 1890 májusában létrehozta a „Színház Felépítését Szervező Albizottság"^, mely közvetlenül a Színügyi Bizottság irányítása alatt dolgozott. Fő feladatuk a színházi telek munkálatainak (szakvélemények, mérések) előkészítése volt. A három tagú bizottságban részt vett Sziebreich Ferenc, a herceg Eszterházy-féle uradalmak főépítésze. Piacsek Gyula pécsi építész és Somogyi Károly színigazgató.

29 1890. május 11-én országos tervpályázatot tettek közzé. Pályázati feltételként megadták a Király u. 16. sz. alatti telek méreteit, elhelyezkedését, amelyet a pályázóknak figyelembe kellett venniük. A pályamunkákat jeligével kellett benyújtani. A megadott határidőre a polgármester felterjesztette a pályaműveket a főispánnak a Pécsi Nemzeti Színház fővédnökének, hogy a tervezetek elbírálására jelöljön ki értékelő szakbizottságot.

30 Augusztus 25-én a Belügyminisztérium leirata is megérkezett, melyben jóváhagyták az új színház helyeként meghatározott ingatlant. Ugyanakkor a Belügyminisztérium a telek megvásárlására, s induló tőke gyanánt csaknem 120 000 Ft kölcsönt utalt át a városnak.

31 Szeptember végére a főispán kérésére Ybl Miklós a Magyar Mérnök és Építész Egylet alelnöke kijelölte a színházi pályázatokat elbíráló bizottságot. Ennek vezetője Czigler Győző lett, a Budapesti Királyi József műegyetem tanára.

32 A pályaműveket elbíráló összegező javaslatát a november 30-i közgyűlésen hozta nyilvánosságra a bizottság. Összesen hét pályaművet értékeltek.

33 A Pártos-Lechner féle tervdokumentációt „a munka komoly tervezése miatt" igen nagyra tartották, de később elvetették, mert nem felelt meg az alaki elvárásoknak, mivel nem látták el jeligével. A legfőbb kifogás azonban az volt, hogy a megadott telek méreteit sem vették figyelembe, hanem „ ... egy tetszőleges szabad tér igénybe vételét feltételezvén" A csapatkórház telkének helyszínrajza (1890) készítették el. Végül is az „S et L"