Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

MŰHELY - MÁRFI ATTILA: Színház a millennium tiszteletére (A Pécsi Nemzeti Színház építéstörténetéhez)

költözött be. Bár az első elképzelések szerint az első emeleten a Belvárosi Leányiskolát helyezték volna el, míg a földszinten üzlethelyiségek kialakítását tervezték. Az iskola oda is költözött 1889-ben, de csak rövid időt töltöttek ott. Hasonló módon Engel Lajos nyomdász bérletét is felmondta a város (VÁRADY 1896.448.). A városatyák figyelme a Majláthtér (mai Kossuth-tér) - részben beépítetlen - telkei felé fordult. Az Irgalmas rend fel is ajánlotta megvételre itt álló üzlethelyiségeit (mai Konzum Áruház helyén), meglehetősen borsos árat kérve értük (MÁRFI 1990.). A Majláth-tér rendezési tervébe viszont nem illett bele a viszonylag nagy méretűnek tervezett Pécsi Nemzeti Színház épülete.

4 Ezért az Irgalmas rend másik ajánlatáról is tárgyalások kezdődtek (1887 A régi katonai kórház épülete a 19. sz. 2. felében januárjában) Pataky Lucidus perjellel.

5 A rend a Nepomuk (ma Munkácsy u.) utcában álló gazdasági és bazárépületeit ajánlotta fel megvételre. A város Nendtvich Sándor főmérnököt bízta meg a felajánlott telek felmérésével s a vételár megvitatásával.

6 A főmérnök a felajánlott megváltási árat (43 369 Ft 88 kr.) igen magasnak tartotta, és a tanács a felkínált telek nagyságával és elhelyezkedésével sem volt elégedett.

7 Az albizottság újabb megoldást próbált keresni, ugyanakkor feltétlenül gondoskodnia kellett a színházi épület nélkül maradt társulatok nyári elhelyezéséről is. Pillanatnyilag ez a feladat volt a fontosabb, s így a színházi telekkel kapcsolatos tárgyalások csak az év utolsó negyedében vettek újabb lendületet. A város így is szorult helyzetben y olt, mert csak a tavaszi-nyári időszakra tudott fellépéséhez helyet biztosítani a vándortársulatoknak. Az akkori körülmények közöttlehetséges helyszínként - a „Hattyú terem", a „Scholtz-féle Sörcsarnok" és a Polgári és a Nemzeti Casinó termei jöhettek számításba, de ezek nem voltak alkalmasak nagyobb társulatok befogadására (MÁRFI 1987. 36.). így a városnak a lehető legjobb pillanatban érkezett Somogyi Károly soproni színigazgató ajánlata. Az igazgató a tavaszi és a nyári évadra „Húsvéttól Szent Mihályig" kért játszási engedélyt a városban, míg az új színház fel nem épül (MÁRFI 1987. 35.). Cserébe felajánlotta, hogy saját költségén nyári színkört, faarénát épít a várostól kapott területen.

8 A tanács jóváhagyta Somogyi kérelmét, s részére a játszási engedélyt három egymást követő évre 1889-ig megadta. Ugyanakkor a Kert utcában (mai Dischka Gy. u.) az akkori Városi Tornacsarnok keleti oldala mellett a kör részére telket biztosított.

9 A városi tanács 1887 júniusában tájékoztatta Baranya vármegye közönségét, hogy a győr-soproni színigazgató 2000 Ft-ért felépítette az 1000 nézőt befogadó csarnokot.

10 A négyszög alakú színkörnek egy főbejárata s a két oldalán 3-3 kijárat volt, melyeknél a középső a páholybéliek, a szélső ajtók pedig a karzat és a földszint közönségének távozását szolgálták. * diimonkflsnk hajítani «mnostoro. mini Humai MtMU.