Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

TANULMÁNYOK - LÁBADI KÁROLY: A magyar folklór „apróságai" a Drávaszögben

rendelkező drávaszögi település Kopács, Vörösmart és Laskó. Nemcsak a műfajban őrzik azonban elsőbbségüket. Kopács például a mesékben (KATONA 1972.) és balladákban (KATONA-LÁBADI 1980.) is első helyen áll. Ha az adatokat párhuzamba állítjuk más vidékek eddigi gyűjtéseivel, akkor a Drávaszögre nézve igen kedvező a helyzet: a típusok és változatok száma alapján Baranya megye, Erdély és az Alföld után következik. A találósok közreadásánál gondot jelentett a csoportosítás, mivel az eddigi felosztások nem tették lehetővé a teljes műfaji rendszerezést. Végül is a Georges-Dundes-féle strukturalista szemlélet érvényesült (1. GEORGESDUNDES 1973.). Mivel azonban e rendszerezés sem adott kielégítő eredményt, sor került tematikai vizsgálatokra, azaz tárgykörök szerinti elemzésre. Általa lehetőség kínálkozott arra, hogy kiderüljön, mire is irányulnak a találósok, mely tárgykörökkel foglalkoznak leggyakrabban. Kiderült, hogy a kérdésben vagy a megoldásban legtöbb találós az emberhez, testrészeihez kötődik. Népszerűségben követi a konyhai és gazdasági eszközök, ipari termékek stb. csoportja. A tíz leggyakrabban előforduló szó elemzésekor az derült ki, hogy hetvenhét előfordulással a ló került a legsűrűbben használt szavak listájának élére, majd az ember következett. A népszerűség vizsgálatakor kiderült, hogy a három legnépszerűbb találós a következő: Melyik várban nincsenek katonák? (Lekvárban); Ha feldobják, fehér, ha leesik, sárga. (Tojás); Zöld istállóban fekete lovak piros szénát esznek. (Görögdinnye). Az összes találóstípus száma 856. Átlagosan 5,6 adatra jut egy típus. A változatképződés igen kicsi, összesen 1010, azaz mindössze 4,7 adatra jut egy változat, vagyis a típusok alig tíz százalékának van változata. Úgy látszik, a műfaj tömörsége, rövidsége nem kedvez a változatok kialakulásának. Sikerült arra is fényt deríteni, hogy milyen a találósok ismerőinek kor és nem szerinti összetétele, mekkora a repertoárjuk. A találósok ismereténél bizonyos „elnőiesedés" tapasztalható, az adatközlők között a nők szerepelnek többen. A női adatközlők ilyen irányú fölénye a Drávaszögben vizsgált más népköltési műfajoknál is tapasztalható: például a balladák énekeseinek többsége is nő. A műfaj főképpen a legfiatalabbak, a gyermekek és a középkorúak körében a legnépszerűbb. A közösségi alkalmak adtak lehetőséget arra, hogy a jó előadók elmondhassák találósaikat. Társas összejöveteleken, mulatságokon, bálokban, közös munkák végzésekor, lakodalmakban, azaz majdnem minden helyzetben elhangozhatott találós, s ezek a helyszínek szolgáltak a tanulás színhelyéül is. Mint a viccmesélésnél, e műfajnál is afféle verseny alakult ki, hogy ki tud több és csalafintább találóskérdést mondani. A tájjellegű gyűjtések megjelentetései teszik majd lehetővé, hogy összehasonlításokat is elvégezhessünk, s közelebb kerüljünk a műfaj létrejöttének