Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

TANULMÁNYOK - ÓDOR IMRE: Baranyai inszurgensek a napóleoni háborúkban

került sor a felkelők tisztjeinek megválasztására, amikor a császári seregek már csaták egész sorát elveszítve, Bécset is magára hagyva, visszavonultak. A tisztválasztásnál alapvetően 2 szempontot vettek figyelembe: a hadi tudást, tapasztalatot, illetve a rangot, a megyei hierarchiában elfoglalt helyet. A választás a főispáni előterjesztés maradéktalan elfogadását jelentette. A megválasztott tisztek és altisztek névsora így alakult:

3 elsőkapitány Sauska Ferenc (27) másodkapitány Sauska Keresztély (25) főhadnagy 1. Jeszenszky Imre (23) 2. Petróczy László (42) alhadnagy 1. Mihálovics Lajos (22) 2. Sauska Lajos (22) 3. Knapp Ferdinánd (27) strázsamester 1. Spies György 2. Raisz Dániel káplár 1. Kisfaludi József 13. Nagy Dániel 2. Körmendi József 14. BekePál 3. Fridrich Károly 15. Kisfaludi István 4. Bálovits László 16. Váradi István 5. Dömötör Zsigmond 17. Angyal Alajos 6. Farkas György 18. TomkaLászló 7. Göcz Ignác 19. Hajmásy Mihály 8. Lauro József 20. Vészits András 9. Szabó István 21. Krengel János 10. Szablás János 22. Ordódy Lajos 11. Gaiter Antal 23. Rákótzy Mihály 12. Sey József 24. Schauroth György A fiatalságán túl érdekessége e tisztikarnak, hogy - a megyék többségétől eltérően - kivétel nélkül köznemesek töltik be a vezető posztokat a felkelő csapatnál. Magyarázatul a felkelési törvényhez kell ismét visszanyúlnunk, mely szerint a több megyében is birtokosok maguk választhatják meg, hogy hol kívánnak inszurgálni. Persze az is bizonyosra vehető, hogy például egy herceg rangjához méltatlan lett volna egy - beosztott - század kapitányaként hadba vonulni. (Nem tekinthető véletlennek például, hogy Batthyány Fülöp herceg Vas megyében, a lovasezred élén vett részt a felkelésben.) Az altisztek többsége az uradalmi tisztségviselők sorából került ki, és csupán a káplárok közé sikerült a - számszerűleg túlsúlyban lévő - szentkirályi kurialisták közül kettőnek, Nagy Daninak és Beke Pálnak bekerülnie. A hadiesemények váratlan alakulása és a nádor sürgetései erélyesebb, hathatósabb cselekvésre ösztönözték a főispánt és a megyét is. A szükséges