Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

TANULMÁNYOK - ÓDOR IMRE: Baranyai inszurgensek a napóleoni háborúkban

mellyek Német-Országban Hadaink rettenthetetlen Vitézségének nem kedveztek, Ő Felségét, a Királyt arra bírták, hogy a Magyar felkelő Nemességet azonnal az Ország Határjaira szóllítsa..." - e sorokkal fordult József főherceg nádor a nemességhez (1809. április 27-én). Az osztrákok által kezdeményezett újabb - 17 éven belül az 5. - háború, s a sorozatos vereségek szükségessé tették, hogy Magyarország minden katonai erejét, így az inszurrekciót is mozgósítsa. Az eleve kései hadba hívás ellenére a vármegyék óriási erőfeszítések árán igyekeztek a nemesi felkelőket felszerelni, kiképezni s - időben - útnak indítani. Az udvarhű magatartás okán már a kortár- /. Napóleon (1809) sak is töprengtek, s a józanabbak következtetése - nézetünk szerint - ma is helytálló. Eszerint: „Napóleont Magyarhonban sokan csodálják, de a királyt s nemesi főket nyakazótól méginkább félnek" (GÖMÖRY 1889. 81.). Az osztrák birodalom - s erősen középszerű uralkodója - ugyanakkor a régi rend, így a nemesség itthoni uralmának rendületlen oltalmazó ja, s ezért száll síkra szinte egyöntetűen megye és nemesség az ősi kiváltságokat fenyegető Napóleon ellen. Az inszurrekció alternatívái Az összesen is csak mintegy 250 nemes családot számláló Baranya 220 inszurgensét - nemeshez méltóan - lovasként szándékozott kiállítani. E szándék rendkívüli erőfeszítéseket kívánt a vármegyétől. A magyar nemesség túlnyomó része ugyanis - a köztudattal ellentétben ekkorra már szerény anyagi lehetőségei folytán képtelen volt saját költségén felszerelkezni. Az 1808. évi országgyűlés számolva ezzel, bizonyos létminimumot és ezen alapuló vagyoni kategóriákat állított fel. Annak, akinek 500 forintnál kevesebb volt az évi jövedelme, nem saját költségén kellett felkelnie, sőt még az 500-1000 forint évi jövedelemmel rendelkező nemes is segélyben részesült. Lovas szolgálatra csak az a nemes volt kötelezhető, akinek jövedelme meghaladta a 3000 forintot. A 2000-3000 forint évi jövedelmű választhatott a fegyvernemek közül, az 1000-2000 forint jövedelemmel rendelkezőt, ha a lovassághoz jelentkezett, különféle kedvezmények illették meg (1808: 2. tc. S-S).