Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

TANULMÁNYOK - BARISKA ISTVÁN: A birodalmi eszme katonája (Hadik András pályaképéhez)

zatásokban egy kevésbé militáns karrier csíráit lehet felfedezni. Azt is mutatja, hogy Hadikra minden valószínűség szerint a polgári pályán is nagy jövő várt volna. 1756-ban, a hétéves háború kezdetén főtisztté: huszárgenerálissá nevezték ki. A korabeli német terminus szerint ez az altábornagyi rangnak felel meg. A háború Szilézia visszafoglalásáért indult, de az osztrák-francia-orosz-szász szövetségben sem sikerült II. Frigyestől visszaszerezni e gazdag tartományt. A Kaunitz (kancellár) által nagy nehezen létrehozott szövetség a háború végére szétesett, Ausztria elszigetelődött, s így előnytelen békeszerződésekre kényszerült. Mégis, a korábbi háborúkhoz képest Ausztriának komoly katonai sikerei voltak, köztük a híres berlini kaland 1757. október 16-án, amelynek kitervelője Lotharingiai Károly hadseregparancsnok, kivitelezője Hadik András huszárgenerális volt (A MAGYAR KATONA 1933. II. 60-65.). A rendkívül veszélyes, mélyen az ellenség vonalai mögött végrehajtandó akció célja a porosz főváros, Berlin megsarcolása volt. Az üggyel még a nagyhatalmú Staatsrat, az államtanács is foglalkozott és csak Mária Terézia jóváhagyása után foghattak a végrehajtásába. Hadik mintegy négyezer katonával 1757. október 10-én indult Berlin felé, s alig egy hét múlva, október 16-án kemény küzdelemben szétverte a várost védő porosz őrséget. A védtelenné vált Berlin felmentésére ugyan II. Frigyes erős felmentő csapatokat küldött, de a vele való összeütközést Hadik úgy kerülte el, hogy lerövidítette az akciót, nem engedte embereit prédára, de fél nappal a felmentő sereg megérkezte előtt több mint 500 ezer tallér hadisarcot hajtott ki a megrémült berliniektől. Hat nappal később Hadik sértetlenül érte el az osztrák vonalakat. Tekintélye óriásira nőtt, az osztrák kincstárat az eredetileg követelt 300 ezer tallérral gazdagította. Rangban és feladatban előléptetés várt rá. Olyan, aminőt a Habsburg birodalomban magyar származású katona még sohasem kapott. 1758-ban lovassági tábornokká nevezték ki, a birodalom lovasságának parancsnoka lett. Nádasdy Ferenccel elsőnek Hadik András kapta meg 1758. március 7-én a bécsi Hofburgban a frissen alapított Mária Terézia-rend nagykeresztjét (A MAGYAR KATONA 1933.11.455.). 1759-ben 25-28 ezer ember élén állt mint hadtestparancsnok, 1760-ban hadseregparancsnok lett, 1762-ben pedig a szászországi főhadsereg vezérletével bízták meg. Tulajdonképpen már csak a tábornagyi rang, a marsallbot hiányzott a kezéből, amelyet 1774-ben kapott meg a későbbi császár 77. József javaslatára, s egyúttal a nagy tekintélyű haditanács, a Hofkriegsrat elnöki tisztét is megkapta. Csakhogy a hétéves háború után pályájában olyan dolgok történtek, amelyek nem annyira katonai, hanem inkább politikai karrierjének kiteljesedésére utalnak.