Baranya. Történelmi és honismereti évfeles folyóirat. 3. évfolyam (1990/1)

TANULMÁNYOK - TÓTH ISTVÁN: A római vallássosság emlékei Sopianaeból

A császárkori római államvallás lényegéhez tartozott Iuppiter isteni hatalmának tükröződése az istenként tisztelt császár földi hatalmában. Sopianaeból ma mindössze egyetlen feliratot (RIU 966) ismerünk, amely a császár személye iránti közvetlen vallásos hódolatot örökíti meg. E 240-ből származó oltárkő, amely az Aquincumban állomásozó legio II Adiutrix egy vidéki szolgálatot teljesítő altisztjétől (beneficiarius consularis) származik, egy olyan történelmi pillanatban került felállításra, amikor éppen lezárult a tartomány történetének egy zavaros, külső és belső háborúktól terhes időszaka (MÓCSY 1974. 203.), és Pannónia átmenetileg ismét egy rövid, békés periódust élt át. A Gordianus császár (isz. 238-244) üdvéért dedikált felirat kétségkívül e kedvező politikai fordulat bekövetkeztét ünnepli. Az istenné avatott uralkodók vallásos tiszteletét szolgálták a városok közterein felállított császárszobrok is. (Ezek eredeti szépségéről pontos fogalmat alkothatunk magunknak a dunaszekcsői Marcus Aurelius-fej - KOVÁCS 1984. 89 skk. - alapján.) Minden valószínűség szerint egy ilyen szobor jelentéktelen maradványának kell tartanunk azt az aranyozott bronzból készült drapéria-töredéket, amely a város feltételezett fórumán, a Posta-palota udvarán került elő 1964-ben (FÜLEP 1974. Taf. 27.; FÜLEP 1984. 35. Pl. IX.). Az államvallás sajátos megnyilatkozási formája volt azoknak az istenségeknek a tisztelete, amelyek valamilyen konkrét oknál fogva szorosan kötődtek egy-egy uralkodó személyéhez. Az egyik legjellemzőbb ilyen kultusz a Septimius Severus személyéhez kapcsolódó Hercules-tisztelet volt (JACZYNOWSKA 1981. 640.). A 193-ban Pannónia helytartójaként császárrá kikiáltott Septimius Severus, uralkodóként különös tiszteletben részesítette szülővárosának, az afrikai Leptis Magná-nak védőistenségét, a pun eredetű Melkartot, akit a császár uralma idején birodalomszerte Hercules Augustus neve alatt tiszteltek. Ez az istenség különösen fontossá vált Pannoniában (FITZ 1962.), ahol Septimius Severus uralma a tartomány történetének legvirágzóbb periódusát jelentette. - Hercules Augustus tisztetelét Sopianae-ban is őrzi egy felirat (RIU 965). Bizonyosak lehetünk benne, hogy a szépen faragott oltárkő állíttatója azt a gazdasági-társadalmi fellendülést köszöntötte feliratával, amelyet a Melkart védelme alatt álló uralkodó biztosított a pannóniai városok polgárai számára. • A római államvallás gyakorlásának egyik sajátos vetületével találkozunk a síremlékek egy jellegzetes csoportján. Azokra az általában reprezentatív sírkövekre és szarkofágokra gondolunk itt, amelyek a görög-római mitológia köréből veszik ábrázolásuk tárgyát. Ezek az emlékek az esetek többségében nem tekinthetők ugyan közvetlenül vallásos vonatkozású ábrázolásoknak, de az általuk ábrázolt mitológiai jelenetek feltétlenül jellemzőek arra a gondolati-vallási közegre, amelynek keretei között megszülettek.