Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

MŰHELY - RAJCZI PÉTER: A„Maurinum" (A pécsi egyetemi Szent Mór kollégium történetéből)

Példaképp nézzük meg az 1936/37-es „akadémiai év" blokkelőadásait. Ángyán János egyet, tanár (aki egyébként az egész egyetem „háziorvosa" volt): Sport és egészség. Merényi József teol. tanár: Beszámoló a lengyelországi útról. Clauser Mihály dr. könyvtáros: Könyvtár és nagyközönség. Misángyi Ottó dr. a Testnevelési Főiskola igazgatója: A berlini olimpia (vetített képekkel). Székely István: Vegyesházasság. (Egyházjogi témája hatalmas vitát váltott ki.) Újházi György rendező: Művészet és hit. Iseltrögel Lajos plébános: Kisebbségi kérdés. Baranyai Jusztin budapesti egyet, tanár: A nemzedékeket kialakító tényezők. Tóth László dr. főszerkesztő: Újságírás és az újságíró. W. Fries német lektor: A mai Németország (ugyancsak hatalmas és kényes kérdéseket nyíltan feszegető vitával). A következő években mind gyakrabban hangzanak el erősen politikai töltetű előadások, amelyek egyébként - témaválasztásuk, ill. a meghívott előadó személye alapján is gyakran nyílt politikai állásfoglalást tükröztek. így pl. 1938-ban Vértesy Frigyes teol. tanár: Újpogányság, 1940-ben Bozóky Géza egyet, tanár: A hitleri Németország (Bozóky szinte tüntetően vallásos beállítottsága jelzi a témaválasztás célját), Fodor Ferenc egyet, tanár: Erdély, Óriás Nándor egyet, tanár: Aktuális problémák a külkereskedelmi kérdésekben c. előadás, ill. azok hangvétele jellemző a korszak politikai hangulatára, amely a kollégiumban is megnyilvánult. így érthető, hogy 1939 szeptemberében az egyik vasárnapi mise végén a kollégium kápolnájában felcsendült a lengyel himnuszként ismert régi lengyel egyházi ének: „Isten, ki Lengyelhont sok század éven..." (Ezt az éneket egyébként a két világháború közötti gimnáziumokban mindenütt tanulták.) 1940. február 11-én pedig finn-magyar ünnepet rendeztek a kollégiumban. Ennek műsora a következő volt: 1. Finn nemzeti himnusz, 2. Bán Aladár dr. : Finnország és népe irodalma tükrében c. előadása, 3. A finn költészet egyes remekeinek bemutatása, 4. Finn és magyar himnusz. Az ünnepség után tüntetésszámba menően ünnepelték a finn nemzetet, és a kollégium ifjúsága egyhangú határozatával üdvözlő táviratot küldött Onni Tálasa finn követhez, aki ezt majd szívélyes hangú magyar nyelvű levélben köszöni meg. (A finn követ személyesen is meglátogatja a kollégiumot, és magyar nyelvű előadást tart.) 1939. október 22-én nagyszabású jubileumi ünnepség volt a kollégium 10 éves fennállása alkalmából. Hasonlóan jelentős volt a május 23-án megrendezett „Mórnap". Ekkor történt a kertben felállított és 1948 után eltűnt Patrona Hungáriáé szobor megáldása is. Egyébként is jellemző volt a kollégiumra a magyar szentek tiszteletének hangoztatása. így a kápolna ablakait is a magyar szentekről készült művészi színes képek díszítették. (Külön érdekessége ezeknek a képeknek és szobroknak, hogy azok Vargha Dámján igazgató intenciói alapján magyaros arcvonást viselnek, szemben az addig általában szokásos ábrázolásokkal. A kápolna üvegablakai majd széttörve évtizedekig kallódtak egy padláson. Végül a pécsi Szent István templom plébánosa azt rendbehozta, és ma ennek a templomnak a dísze.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom