Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

MŰHELY - VONYÓ ÉVA: Az 1687. évi hadjárat baranyai vonatkozásai

MŰHELY VONYÓ ÉVA AZ 1687. ÉVI HADJÁRAT BARANYAI VONATKOZÁSAI* Buda visszafoglalása után az ország déli részeiből is kiűzték az oszmán hódítókat. A déli országrész felszabadításának egy része az 1687. évi hadjárat keretében zajlott le. (...) Az 1687. évi hadjárat eseményei és háttere Az 1687. évi katonai akciók közül jelentőségét tekintve kiemelkedett a nagyharsányi ütközet, melyet a korábbi források, illetve a régebbi szakirodalom gyakran a „II. mohácsi csatának" nevez.

1 Jelentősége a párkányi és a zentai győzelemhez, illetve Buda visszavételéhez hasonlítható. Az egész török elleni hadjárat eredményét befolyásoló ütközetet azonban nem tervezték meg előre az év elején. Időpontját és helyét a pillanatnyi hadászati helyzet lehetőségei határozták meg. A bécsi kormánykörök, illetve a hadvezetés egyetértett a török elleni háború folytatásában. Nem mondható el ugyanez az 1687-re tervezett hadjárat konkrét céljait illetően. Lipót császár az 1686-os sikereken felbuzdulva, gyors és teljes sikert kívánt: Belgrád elfoglalását tűzte ki célul. Véleménye azt tükrözte, hogy döntésében csak politikai szempontok vezérelték. Az újabb nagy katonai sikertől a Habsburg birodalom, illetve a dinasztia európai tekintélyének, s ezen belül személyes uralkodói hatalmának növekedését remélte. Vele szemben a kormányzat katonapolitikusai és a hadsereg vezetői elsősorban katonai és nem politikai szemszögből ítélték meg a hadjárat lehetséges céljait. Ők sem voltak azonban teljesen egy véleményen. Az Udvari Haditanács elnöke, Bádeni Hermann kétségbe vonta a Belgrád ellen irányuló hadjárat sikerét. Azt hangsúlyozta, ha a szövetséges seregek Belgrád ellen vonulnának, akkor a kikerült, török kézen lévő várak - Székesfehérvár, Kanizsa, Eger, Várad, Gyula - védői veszélyeztethetik a keresztény hadakat. Szerinte az is veszélyt jelentett, hogy az erdélyi vezetés ingadozott. Bádeni Lajos őrgróf, tábornagy Szigetvár elfoglalását sürgette. A szigeti vár azonban nem bírt olyan stratégiai jelentőséggel, amely révén döntően befolyásolhatta volna a hadjárat további menetét.

2 * A közölt dolgozat az 1986/87. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre beküldött pályamunka részlete. 1986 őszén készült, így nem támaszkodhatott az 1687. évi hadjárattal kapcsolatban 1987-88-ban megjelent forrásközlésekre és feldolgozásokra (pl. a Budától-Belgrádig c. kötetre, stb.) A szerző a dolgozat megírásakor 17 éves volt, a pécsi Leőwey Gimnázium 3. osztályos tanulója; 1988-ban felvételt nyert a JPTE Állam- és Jogtudományi Karára. 1989. január 31-én tragikus sportbaleset következtében elhunyt. Szerkesztőségünk a pályamű részletének közlésével - a módszertani tanulságokon túl - szeretne emléket állítani a fiatalon eltávozott, ígéretes tehetségű pályakezdő történésznek. (A szerk.)