Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

TANULMÁNYOK - SZITA LÁSZLÓ: A török világ vége Baranyában

Badeni Lajos a haditanácshoz írt jelentésében és 1686. október 3-án kelt újabb levelében a Dráva melletti egyesülésre koncentrált. Rendelkezésre álló erőit maga sem tartotta elegendőnek ahhoz, hogy Babócsától Eszékig teljesen megtisztítsa a terepet a töröktől. Egyébként is „Úgy látta, hogy Baranya és általában a Dráva mente olyan mértékben elpusztult, amely aligha tudna megfelelő élelmet és kvártélyt biztosítani a jelenleginél akár kisebb hadtestnek.. ."

5 1686. október 17-én fogalmazott újabb jelentésében azonban már derűlátóbban ítélte meg helyzetét. Október 14-én ugyanis sikeres csapatösszevonásra került sor Barcstól kissé keletre. Hadereje jelentősen megnövekedett a Dráván szállított Utánpótlás követ- Badeni Lajos portréja keztében. Megnövekedett a hadtest önbizalma is, akárcsak a vezéréé. A hadtest 1686. szeptember végén indult el a Tolna melletti táborból. Rohammal elfoglalta Simontornya mezővárost, majd rövid ostrom után a várat is feladta a török. Pincehelyen keresztül Tamási, Dombó(vár), Sásd palánkokat megszállták, amelyekből a török őrségek Pécsre menekültek. Badeni Lajos csapatai Kaposvár alatt nyomultak előre, miután leereszkedtek az Észak-Mecsek igen rossz útjáról. Dombóvár-Kaposvár-Barcs irányában végrehajtott előnyomulásról így írt: „... nagyon nehéz hegységi utakon, Kapóstól balra fordulva, napkelte előtt hagytuk mögöttünk a palánkot, amely innen erősnek tűnt. Az elővédet megerősítve a Sziget feletti domboknál számos sűrű erdőn át vonultunk a drávai helyhez, a késés állandóan növekedett, mert a sár mindent elnyelt. Harmadik napja egyáltalán nem állt el az eső, amely nagyon hideg. A sok beteg nem tud felkelni. Sokan haltak meg a gyalogságnál.. .".

6 Németh Béla hasonlóképpen írta le a Baranya legnyugatibb határát érintő előrenyomulást: „... A bádeni őrgróf valószínűleg Dombóvár-, Szent-Márton