Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

TANULMÁNYOK - SZITA LÁSZLÓ: A török világ vége Baranyában

Ezek után pár hétig úgy tűnt, hogy Baranya hamarosan felszabadul a török megszállás alól. A Tolnán táborozó keresztény sereg haditanácsa úgy döntött, hogy támadást indít Dárda-Eszék irányba, mivel a török sereg védelmi állásait be vehetőnek tartotta. A szeptember 22-én kelt és a birodalmi haditanács elnökéhez küldött részletes tájékoztatás a térség felszabadulása szempontjából döntő fontosságú dokumentum, melynek alapján Baranya, a Drávamente, az Eszéki-híd és Szigetvár visszafoglalása új megvilágításba kerül. A jelentés utalt arra, hogy a bécsi haditanács 1686. májusi döntései (!) értelmében, ha a „.. .legnagyobb erősséget, az ország legnagyobb erődjét sikerül az örök ellenségtől időben elfoglalni, a hadsereg lovassága haladéktalanul a törökök megszállta Eszék ellen vonuljon. Ezen tervnek alá kell rendelni minden erőt, amely akkor létezhet a hadműveleti részekben... Szlavóniai operációban részt veendő csapatokkal egyesülendő, Eszék közelében minden helyet meg kell szerezni. Először a védelemben gyengéket mint Pécs, Siklós, Kaposvár, Simontornya, azután a Sziget körüli palánkokat, hogy a város (Ti. Szigetvár) ostroma gyorsan és sikerrel elvégezhető legyen...".

2 Utal a jelentés arra is, hogy az eddig megszerzett adatokat ellenőrizni kell, pontosítani a távolságokat, amelyeket a sereg előrenyomulása során Dél-Dunántúlon megtenni kénytelen. Az 1686. májusi hadászati koncepciónak megfelelően, a Tolnán elkészült szeptemberi előnyomulási terv a következőképpen került a seregrészek parancsnokai elé: „... A fősereg induljon Mohácsra. Ott tábor. Monostor előtt a Karasicza balpartja felett tábor. A Karasiczától Eszék elé, három és fél óra. Dárda előtt tábor. Figyelembe veendő a menetben, hogy Tolnától Mohács kilenc mérföld, továbbá Mohácstól Dárdáig az út öt mérföld... a különítmény Lajos Baden hercegének parancsnoksága alatt Pécsre indul lovasságával. A félnapi menetet korán reggel indítva, a városhoz időben érhetnek. Starhemberg, Aspremont, Koettisch és Thüngen gyalogságát napfelkelte előtt kell indítani, hogy Pécs alatt egyesüljenek."

3 Fenti adatok átgondolása után világos, hogy már Buda ostroma előtt, 1686 májusában kidolgozták azt a hadászati tervet, amely sikeres hadjárat után, Buda alól kiindulva, a Dél-Dunántúlt felszabadítva, Eszék elfoglalását tervezte. A hadvezetőség innen tervezte a Belgrád elleni hadjáratot egy adott időben folytatni. Szeptember 10-től a keresztény seregek főparancsnoka, Lotharingiai Károly 600 lovas felderítővel ellenőrizte a kémek és szökevények információit. A Baranya megyei török őrségek, városok, illetve palánkok helyzetéről befutó információk alapján úgy döntött, hogy a fősereg Mohács, Monostor, Dárda irányába előrenyomulva megtámadja Eszéket, miközben felmorzsolja a Dárda melletti palánkvárat és a megerősített hídfő török őrségét. A fenti idézetben említett ún. „különítmény" (Détachement) nem más, mint a Badeni Lajos herceg vezényletére bízott ún. „Drávai különítmény". Ennek feladata, hogy