Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

MŰHELY - BÉKÉS LAJOS: Adalékok a szabolcsi szénbányászat történetéhez

értelmező kéziszótárban nem szerepelnek, egyike-másika a magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában azonban fellelhető. Strekni: vágat, sutt: gurító, rizni: csille, mitlauf: osztóvágat, einstrág: segédácsolat, undereng: járomácsolat, lufstrekni: légvágat, spicájzni: fejtőnyárs, schatt: akna, laufer: csillés, hauer, steiger: aknász, bergmeister: bányamester, luftschatt: légakna, kverschlag: keresztvágat, flöte: csúzda, trakter: széngyűjtő tölcsér, lutni: légcsatorna, forat: szénkészlet, ligent: talp, bruch: omlás, latholz: bélésfa, stempli: támfa, (TESz 3. 600. p.) pillog: gyámluk, stemmelni: döngölni, stolni: táró, tribölni: előtűzni, bremzelni: fékezni, bremzes: fékező, vorhauer: csapatvezető vájár, pucka: nagy kalapács, fertni létra: járó osztályba épített létra, letni: agyag, sieblutni: toló légcsatorna, mitli: közép támfa, hilf: segédtámfa, cimerung: ácsolás, untesacli: alátét deszka, abban: fejtés, bruch: omlás, ausbruch: kitörés, siffer: pala, srég: rézsút (TESz 3. 594. p.) stangli: rúd (TESz 3. 597. p.) JEGYZETEK Jelen sorok írója évtizedeken keresztül dolgozott a mecseki szénmedence különféle aknáiban. Közülük legtovább a Szabolcs határában fekvő Szent István-aknában. így belülről ismerhette meg a bányász-társadalmat, életkörülményeit, hagyomány- és gondolatvilágát. Még élnek olyan idős bányászok, akik adatközléseikkel hozzájárultak a már-már feledésbe merülő emlékek megőrzéséhez. E rövid kis dolgozat a tudományos feldolgozás teljességre törekvő igénye nélkül csupán arra törekszik, hogy az egyéni és a kollektív emlékezetet részben írásba foglalja. Ezen rövid írás jellegénél fogva nem tartottam indokoltnak, hogy minden esetben lábjegyzetekkel hivatkozzam a forrásomra, ezért csupán jegyzékét adom a legfontosabb irodalomnak. BABICS András: Huszonöt év a mecseki szénbányászat történetéből. = Mecseki tükör. Szerk.: Gyevi Károly. Pécs, 1970. BABICS András: A pécsvidéki kőszénbányászat története. Bp., 1952. BORAI Ákos: a mecseki szénbányászat kialakulása és fejlődése a felszabadulás előtt. = Mecseki tükör. Szerk.: Gyevi Károly. Pécs, 1970. G. G.: Pécs kőszene és bányászata. = Vasárnapi újság, 1864. 490-491. p. HANTKEN Miksa: A magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata. Bp., 1878. KOSZTELA János: A pécsi szénbányászat. = Bányászati és Kohászati Lapok. 1896. 216-218, 233-235, 243-244,297-298. L. B.: A pécsi kőszénbányák. = Vasárnapi Újság, 1868. 248. LITAY Pál: A pécsi kőszénbánya és munkástelep. = Magyarország és a Nagyvilág, 1868. 21. sz. MUNKAREND az Első Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bánya- és egyéb üzemeinek munkásszemélyzete részére és függelék. Pécs, 1941. A pécsi kőszénbányák. — Hon. 1870. 122. sz. PEYER Károly-KÉTHLY Anna-BROGLI József: A bányamunkás sorsa a föld alatt és föld felett. Felszólalás a DGT pécsvidéki bányatelepe munkásainak ügyében. Bp., 1937. VÁRADY Ferenc (szerk.): Baranya múltja és jelene. 1-2. Pécs, 1896-1897. VITÁLIS István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron 1939. Adatközlők: Hartmann János 50 éves vájár, Pál Józsefné 58 éves háztartásbeli, Bitter József 66 éves nyugdíjas vájár, Jambricsek József 65 éves nyugdíjas diszpécser, Michelutti Ferenc 72 éves nyugdíjas vájár, Kiss István 62 éves nyugdíjas vájár, Gráf Konrád 60 éves, az aknamélyítő nyugdíjas igazgatója.