Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

MŰHELY - BEZERÉDY GYŐZŐ: A németbólyi Batthyány-Montenuovo kastély története

A kastély berendezése E kérdés tárgyalásánál vissza kell térni a Montenuovo család történetéhez. A család első ismert tagja Neipperg Ádám Adalbert jelentős katona volt a napóleoni háborúk idején. Szolgált Napóleon hadseregében is, és az egyik sikeres ütközetében a fél szemét vesztette el. Katonai sikereinél jóval jelentősebb babérokat aratott a diplomácia területén, de itt már a Habsburgok oldalán, Metternich megbízásából. Végül Metternich Neipperget Mária Lujza mellé küldte azzal a megbízatással, hogy minden körülmények között szigetelje el az ex császárnét férjétől. Ez sikerült is neki, sőt kapcsolatuk egyre meghittebbé vált, aminek következménye 1817-ben egy leánygyermek és 1821-ben egy fiúgyermek születése volt. Ez utóbbi Napóleon halálhírének megérkezte után 9 nappal született. Ez a Vilmos Albert lett a Montenuovo család megalapítója, I. Ferenc József ugyanis, a család kérésére, hogy Neipperg első házasságából született gyermekeitől, a hercegi vérből való, de törvénytelen gyermeket meg lehessen különböztetni, a gyermek (Vilmos Albert) nevét Montenuovora változtatta, úgy hogy a Neipperg nevet egyszerűen olaszra fordította. (Meg kell említeni azt, hogy Neipperg Napóleon halála után morganatikus házasságot kötött a pármai hercegnővel, Mária Lujzával.) Egyúttal Montenuovo Vilmos 1864-ben megkapta a hercegi rangot is. (SUPKA 309-322.) Montenuovo Vilmos Albert (1821-1895) a katonai pályát választotta, tevékenyen részt vett az 1848-1849-es magyarországi, majd az 1859. évi lombardiai hadjáratokban. Altábornagy, majd Erdély, később Csehország vezénylő tábornoka (FRAKNÓI405.). 1850-ben vette feleségül Batthyány Julianna grófnőt (1827-1871), kinek a bólyi uradalom volt a hozománya. Fiúgyermekük, Alfréd Ádám Vilmos János herceg 1854-ben született. Császári és királyi kamarás, 1896-tól udvari főmarsall. Neje Kinsky Franciska grófnő volt. Fiúgyermekük, Ferdinánd 1888-ban született. (Felesége Solymossy Ilona bárónő.) Mária Lujza, amikor Pármába bevonult (Parma, Piacenza és Goustalla hercegségeket kapta meg, az örökösödés joga nélkül) az egykori Farnese birtokba, ott mindent kifosztva talált, így a hercegi palotát is. A gazdaságot Neipperg hozta rendbe. A palotába a berendezést hozták magukkal. Ez a napóleoni idők bútorzata volt, valószínű valamelyik császári palotából. Ezt a berendezést fia, Vilmos anyja halála után (1847) magához vette, s amikor a család véglegesen Németbólyban telepedett le, az unoka, Alfréd magával hozta oda is, és a kastély földszinti, reprezentatív termeit ezzel rendezte be. Erről Németh Béla történész írt monográfiájában. Neki, a herceg megbízásából módja volt a kastély irattárát áttanulmányozni, és láthatta a kastély eredeti berendezését is, arról feljegyzéseket is készíthetett. Ez meg is jelent német nyelven Németbólyról készült monográfiájában. A kastélyról a következőket írta: „...A kastély kinézetre egy egyszerű, dísztelen épület a különböző korszakokban épült minden más Batthyány épületre hasonlít. Három részből áll. Földszintből, ahol főképp a reprezentációs helyiségek találhatók, amelyekhez kívül egy kocsifeljáró és befelé egy lépcső vezet, azon kívül az emeleten vannak a vendég és gyerekszobák, végül a szuterinban van a konyha, személyzeti szobák és innen nyílik a fürdőszoba. Látszólag a kastély majdnem teljesen dísztelen, építészeti stílusjegyek nélküli, de belsejében a