Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 2. évfolyam (1989/1-2)

MŰHELY - BEZERÉDY GYŐZŐ: A németbólyi Batthyány-Montenuovo kastély története

konyhából, lépcsőházból és a WC-helyiségből állt. Az alagsori helyiségek kupolaboltozatúak, a másik két szint helyiségeinek a födémje sík, fagerendás. A kastély egyszerű téglány alaprajzú, 4 + 3 + 4 tengelyű, egyemeletes épület. Tömegét az új stílus, a klasszicizmus értelmében már nem mozgatja meg a rizalit, ehelyett a középrészt 3 tengely szélességben csak jelzésszerűen, kis kiüléssel emelték ki, s ennek timpanonnal adtak hangsúlyt, a földszinten pedig a bejárat elé pillérek közé fogott hat dór oszlopos kiugró kocsialáhajtót helyeztek, amely az emeleten erkélyül szolgált. Az oszlopsorhoz teljes szélességben lépcsők vezettek fel, így a kert és az udvar szintje fölé emelt tulajdonképpeni földszintre kerültek a reprezentációs helyiségek; a díszes bejáraton kívül erre utalnak a földszinti nyílássor kissé emeltebb, nagyobb arányai is. Az ablakok felett mélyített falmezők, s a tetőpárkány felett a nyeregtető elé nyúló, pilaszterekkel és rombuszokkal tagolt mellvéd adta az épület díszét. A tervrajzról a tanulólevélen látható kastély emeletválasztó párkánya hiányzik, a földszinti ablakok felett félköríves, az ablakok alatt szögletes mélyített mezők vannak, és az ablakok között falsávozás látható, amely felnyúlik az emelet minden második ablakközébe, az ablakok záradékvonaláig. Itt az emeleti ablakok alatt két-két vízszintes üres mező, esetleg későbbre tervbe vett figurális díszítésnek szánt hely lehetett. A középrészen a timpanonhoz kapcsolódó álló konzolok közeit négyzetes mezők tagolják. Az 1830-1846 közötti időszakban alakulhatott ki a homlokzatnak az 1900-as bólyi monográfiában közölt képe: a bejárat alatt nincs portikusz, kétoldalt rámpák, középen lépcsők vezetnek a bejárat előtti teraszhoz, amit pillérek között vaskorlát határol. A földszinten félkörös oromzatokkal kiemelt nyílások között négy dór pilaszter és fölöttük húzódó párkányzat utal az egykori előcsarnokra. Az emeleti ablakok fölötti mezőkbe szimmetrikus, plasztikus növényi díszítés került. A timpanon alatti konzolsor közeit rozettákkal díszítették. Eltűnt az attika, bár ennek elbontására 1850 után is sor kerülhetett. Egy, az egymás fölötti ablakokat mélyített falmezők kapcsolják össze, amelybe a földszinti ablakok fölé még ívek rajzolódnak. Az ablakok közötti falsavok vízszintesen fugázónak. A kastély előtti kert két oldalán egy-egy földszintes épület zárja le a teret. Elöl nagyméretű kapupilonok, melyben kőpados ülőfülkék vannak az őrség számára. A kerítés előtt mély, téglaborításos árok választja el a parkot a mezőváros főutcájától. A kapu kovácsolt vas. G. Schuster építész 1834-ben egy helyszínrajzot készített a kastélyról és környezetéről. E rajzon pontosan megnevezi az épületeket és egyéb tartozékait a területnek. Eszerint: 1. A kastély a feljáróval 2. Feljáró 3. Lépcső 4. A jobbra levő épület: a kastély személyzet lakása az urasági konyhával 5. A direktor (jószágkormányzó) lakása és majorsága 6. A kastély kerítése és az árok a kapubejárattal 7. A személyzeti épülettel szemben: az egykori birkaistálló, mely ma (1834-ben) lakásokká lett átalakítva 8. Udvar 9. A fogadó-mester lakása és kertje 10. Dupla fasor 11. A kastély mögött: angolkert