Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Sonkoly Károly: A pécsi Jeszenszky-ház

JEGYZETEK I A telekre, a házra, a tulajdonosokra vonatkozó adatok többségének forrása néhai Madas József, Pécs-belváros telkei és házai című munkája, illetve szóbeli közlései. A szerző ezen dolgozattal kívánja leróni kegyeletét Madas József emléke előtt - megkésett köszönetként az éveken keresztül, önzetlenül adott szakmai segítségért, tanácsokért. A tulajdonosokra, családjukra vonatkozó további források többsége csak a bibliográfiában szerepel. 2 A pécsi Király (Kossuth L.) utcának a Líceum-templom környéki részét mutató, századeleji képeslapok közül többet a Baranya Megyei Levéltár képeslapgyüjteménye őriz (pl.: Pécs, 73. és 86. sz.). 3 Duplatre térképének csak részletmásolatai maradtak fent. Ezeket használta Gosztonyi Gyula is (lásd bibi.). A Takács - féle Pécs-belváros térkép másolatát a sombereki Sauska könyvtár - most lappangó példányáról Szőnyi Ottó készítette el 1919-ben (Pécs, Káptalani Levéltár, Szőnyi-hagyaték). 4 BmL., Jeszenszky-család levéltára, 1. doboz, Végrendeletek, gyászjelentések-jelzetű kötegben. Az idézet a szóbanforgó végrendelet 1833-ból való hiteles másolatának 3. pontjából. Köszönettel tartozom Vargha Desző levéltárosnak (BmL.), amiért felhívta figyelmemet erre az anyagra és más módon is segítette a kutatást. 5 BmL., Pécs város tanácsülési jegyzőkönyvei, 1817/2849 sz. (1817 dec. 5.). Az iratra Móró Mária Anna főlevéltáros (BmL.) volt szíves felhívni a figyelmemet, s az olvasat is tőle származik. A kutatáshoz nyújtott értékes segítségéért ezúton mondok köszönetet. 6 DERCSÉNYI-POGÁNY-SZENTKIRÁLYI, 188. 7 ANGYAL PÁL, 1899. Erre a munkára Ódor Imre levétáros (BmL.) hívta fel a figyelmemet. A kutatáshoz nyújtott értékes segítségéért itt mondok köszönetet. 8 Siebmacher Wappenbuch-ja csak a nagyjeszeni Jeszenszkyek címerét hozza (Bd.IV., Taf.206.). A kisjeszeni Jeszenszkyek címeres pecsétje a család több, XIX. századi iratán megtalálható a BmL.-ben (lásd 4.J.). A címer rajzát hozza ANGYAL, 1899, 69. 9 BmL., Pécs város szab. kir. rangra emelési iratai, IV.49.sz. A levélre Móró M. A. hívta fel a figyelmemet. 10 A rekonstrukciós rajz elkészítéséért Miilei Ilonának (JPM, Pécs) tartozom köszönettel. II így az 1798-as évszámot terminus ante quem-ként kezelhetjük az átépítés da tálasánál. 12 Közvetlen párhuzamokra nem tudok hivatkozni, mert a szakirodalomban inkább a magasabb kvalitású művek fordulnak elő. 13 A kalathophoros leányalakok ábrázolásai gyakoriak az antik művészetben, s később, a klasszicista stílus idején is. Egy attikai Démétér-ünnep felvonulásának résztvevői. 14 BEZERÉDY, 1981 15 A tervező Kiss Tibor (PÉCSITERV) volt. A tervanyag megtalálható az OMF (Bp.) tervtárában, 5560 sz. alatt. 16 Köszönettel tartozom Takács György ny. kirendeltségvezetőnek (OMF, Pécs), aki a kivitelező építésvezetőjeként működött a felújításnál, s erre vonatkozó, értékes felvilágosításokkal segítette a kutatást. Ugyancsak köszönet illeti tanácsaiért a néhai Fetter Antal építésztechnikust. BIBLIOGRÁFIA ANDRETZKY JÓZSEF, Baranya vármegye nemesei. (Pécs, 1909). ANGYAL PÁL, (Magyarország családai. 7.) Kis-jeszeni Jeszenszky. Baranya vármegyei ágazat. Nagy Iván Család-történeti értesítő, I./2-3. (1899), 65-69. ANGYAL P., Baranya vármegye a török hódoltság megszűnte után. Pécs-Baranya megyei Múzeum Egyesület Értesítője I./3. (1908), 114-120. ANGYAL P., Adatok Baranya vármegye társadalmi életéhez a XVIII. század elejéről. PBMEÉ L/4. (1908), 141-156. •