Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)
Tanulmányok - Sonkoly Károly: A pécsi Jeszenszky-ház
Régi képeslapok tanúsága szerint ez a századforduló táján még csaknem változatlan formában megvolt 2 . A budafai homokkőből készült, döntött homloksíkú lábazatot a nyílástengelyeket elválasztó óriáspilaszterek kötötték össze a főpárkánnyal - golyvázva mindkettőt. Övpárkányt nem alkalmaztak, így az óriáspilaszterek jól ellensúlyozták a széles homlokzat horizontalitását. Ekkor készültek a tagolt keretelésű, könyöklős (kőből?), emeleti ablakok. Szabálytalan kiosztásuk arra utal, hogy a korábbi nyílások helyére kerültek. A földszinten és az oldalhomlokzatokon hasonló ablakok lehettek. A kapu a mai helyén állt, de más formájú volt és még a XVIII. században átalakították. A kisebb méretei ellenére is monumentális hatású, érett barokk stílusú homlokzat Petz András 1742-46 között épített Papnöveldéjének egyszerűbb társa - több más, azóta jórészt átalakított, pécsi házzal együtt. Az udvari homlokzatokon ekkor nem történt jelentősebb változtatás. Horváth Dániel halála után a ház vejéé, Jeszenszky Jánosé lett. Az 1764-es összeírásban már ő szerepel tulajdonosként. Horváth Dániel fia halála után - 1741-ben fiúsíttatta leányait. Krisztina Petrovszky Ferenc felesége lett. Klárával 1748-ban kelt egybe Jeszenszky János kapitány. Apósa tekintélyét bizonyítja, hogy az esketést maga a püspök, gr. Berényi Zsigmond végezte. Apjuk halála után a leányok egy ideig közösen birtokolták a vagyont. 1763-ból keltezett az akkor megözvegyült Petrovszkyné egyezséglevele az örökség megosztásáról. Ennek során a Kossuth L. u. 36. sz. ház Klárának jutott. A valószínűleg vagyontalan, vagy csak csekély vagyonnal rendelkező Jeszenszky János kapitány katonaként került Baranyába, s felesége révén jutott birtokhoz. 1754-ben vették fel a megye nemesei közé. Régi, felvidéki, Túróc-vármegyei, nemesi családból származott. A kisjeszeni előnevű Jeszenszkyek (Paulovies, v. Pavlovics néven is) nem tévesztendők össze a szintén túróci, a báróságot is elért, nagyjeszeni Jeszenszkyekkel. Előbbiek címerüket és felvidéki birtokukat II. Lajos királytól kapták 1521-ben. Később több ágra szakadt a család. A baranyai ág ősapja János volt. Mint katona, többfelé szolgált. Első fia, Emánuel például a morvaországi Fulneggben (Fülnek) született 1749-ben. Később a család letelepedett Baranyában és János főstrázsamesteri rangban, Szigetvár parancsnokaként hunyt el 1765-ben. 1773-ban a házat az özvegy tulajdonaként említik, szintúgy az 1786-os összeírásban és 1794-ben is. A források és a falkutatás eredményei szerint ebben az időszakban a házon jelentősebb átalakítást nem végeztek, s már mindenképpen a mai
