Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Majdán János: Gazdasági kapcsolatok a Dráva mentén (1868-1918)

hatalmas tárházak épültek az 1890-es években.

5 A folyó Baranyával határos szakaszán működött a másik nagy kikötő - az eszéki. Az Eszék-alsóvárosi rakodóhelyeken a helyi bútorgyárak és a gyufagyár részére érkeztek nagy tételekben faáruk, s ugyenezen vállalatok rakták hajókba az általuk készített iparcikkeket. A folyó mentén található galériaerdők hatalmas tölgyfáit vontatták az 1880-as években Barcsra és Eszékre. A vízpartok fái helyett az 1890-es évektől kezdve a szlavóniai erdők kitermelése kezdődött el, melyek továbbítását az akkortájt e célból épült helyiérdekű vasutak végezték el. A Dráva 229 km-es szakaszán folytatott gőzhajózás és vontatás segítségével óriási mennyiségű áru került forgalomba. A hajók egyfelől a távolsági kereskedelmet segítették, amikor a kereskedelmi árukat és a gabonát a drávai kikötőkbe - Eszékre és Barcsra - továbbították. Másfelől a Dráva-völgy terményeinek forgalomba kerülését is segítették megszervezni a hajózási vállalatok. A folyón hosszában folytatott szállítások a korabeli Magyarország víziforgalmának 10-15%-át adták. Az eszéki üzemek, a barcsi tárolóházak biztosították az egyenletes forgalmat, a messze vidékre ellátogató hajók segítségével tartották a kapcsolatot más tájakkal is. Mindennek a tevékenységnek annyiban volt hatása a folyó két partjára, amennyiben munkalehetőséget biztosítottak az ott élőknek, hozzáférhetőbbé tették az iparcikkeket, más vidékek polgárait ismerték meg az őslakosok. A Dráván folytatott kereskedelmi hajózás nem fűzte szorosabbá a két parton élők kapcsolatát, közvetlenül nem segítette elő a folyómente egységes gazdasági körzetté szerveződését. A két part szoros kapcsolatát más közlekedési eszközök biztosították. Kompok, malmok, utak, hidak Horvátország és Magyarország közötti szárazföldi összeköttetést a Dráván működő kompok biztosították, melyek között egyet gőzzel, hetet kézi erővel vontattak. A gőzzel működtetett komp a bellyei főhercegi uradalom tulajdonában volt.

6 Az 1885-ben alapított vállalat egy személyszállító révátkelőt működtetett. A csavaros meghajtású hajó 28 lóerős motorral volt felszerelve. A két parton fából készült és lehorgonyzott hajók segítségével történt a kikötés. Az átkelő hajó elsősorban a főhercegi uradalom belső forgalmát volt hivatva kiszolgálni. Az országban működő 11 gőzüzemű komp közül csak a medvéi gazda-közösség Dunán fenntartott kompja volt kisebb.