Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Üdvözlet az Olvasónak

Üdvözlet az Olvasónak abból az alkalomból, hogy megjelent vidékünk - a nevet címében is viselő - történelmi és honismereti folyóiratának első száma. Magyarországon a 19. század első évtizedeiben vette kezdetét a honismereti - történelmi kutatás, melyet a polgári átalakulás és a társadalmi haladás követelményeként jelentkező nemzeti önismeret igénye hívott életre. A kortárs Magda Pál - ma is érvényes - megfogalmazása: „.. .tsak a maga erejét s Hazáját esmérő Nemzet jobbíthatja meg állapotját, öregbítheti fényét...", a reformkor hatalmasan fellendülő honismereti irodalmának célja és indítéka egyidejűleg. A „megyeleírások" sorában megkülönböztetett helyet foglalnak el a Baranyáról szólók: Haas Mihály (1810-1866) „Statisticája" és Hölbling Miksa (1811-1901) „Orvosi helyirata" (1845). E nagyívű, forrásértékű kismonográfiák megjelenése jóidéig kedvét szegte az újabb próbálkozásoknak, ez alól csupán Schultz Imre egy emberöltővel későbbi szerény kísérlete volt kivétel (Szülőföldisme, 1878). A baranyai honismeret valódi kezdetét a megyében sajnálatosan rövid ideig (1887-89) tartózkodó Katona Lajos, „a legnagyobb magyar folklorista" működése jelentette: a „Baranyai Néprajzi Társaság" és a „Pécs" c újság (1889 tavasza) mellékleteként 9 számot megélt „Történelmi, Régészeti és Néprajzi Közlemények" létrehozása. A honismereti érdeklődés felébresztésében igen sokat tett az 1892-ben alakult, 54 évig fennálló Mecsek Egyesület is {Kiss József elnök személye külön is említést érdemel). A 19. század utolsó évtizedében a milleneum kiváltotta nekibuzdulás eredményeképpen 2 vaskos kötetben látott napvilágot a megye mindmáig egyetlen nagy monográfiája, a Várady Antal szerkesztette, „Baranya múltja és jelenje". A megye történetét bemutató 2. kötet szerzői az országosan ismert régész Posta Béla, illetve a korszak reprezentáns helytörténésze, Németh Béla voltak. Sajnálatos, hogy napjainkban is e - a kor színvonalán álló, hibáktól tarkított - mű szolgál alapul az örvendetesen megszaporodó településtörténeti kutatásoknak. Számos tévedést, pontatlanságot korrigált az új század első évében alakult Pécs-Baranya megyei Múzeumi Egyesület 1908-ban induló folyóirata (PBMÉ); a 13 évfolyamot megélt (10 éves megszakítás után 1927-ben újraindult, s 1930-ban végleg megszűnt) évnegyedes lap