Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Tóth Endre: Sopianae: római város és temető

niai város, Poetovio volt (Ptuj, Jugoszlávia; FITZ 1976). Gallienus volt az az uralkodó, aki belátta Dacia katonai jelentéktelenségét és csapatokat vont ki a tartományból, amelyek éppen Poetovióba kerültek. Pénzverdét állított fel a délpannoniai Sisciaban 262-ben (Sisak, Jugoszlávia), (MÓCSY 1962, 693). Mintha a délpannoniai városok közigazgatási jelentősége növekedése folyamatába lenne beilleszthető Sopianae hirtelen felemelkedése is. Az útcsomópont kisebb településének valamiféle közigazgatási szerepet szánt az uralkodó, és ennek köszönhető a város felvirágzása. Talán arra is következtetni lehet, hogy mi volt ez az esemény. A 3. század közepén az uralmi válság mellett súlyos külső támadások érték Pannoniát. Különösen a gótok 260 körüli nagy erejű betörése hozta nehéz helyzetbe a tartományt; számos település megszűnt. Tudjuk, hogy Gorsium ekkor teljesen elpusztult és évtizedekre lakatlanná vált (FITZ 1976 b.). Gorsium volt a Pannónia Inferiorban a császárkultusz központja: ott állt az ara Augusti, és ott ülésezett a concilium provinciáé, azaz a tartomány gyűlés. Ez az utóbbi a lakosság legmagasabb önkormányzati szerve volt, amely mandátumának lejárta után a helytartót is bevádolhatta a császárnál hivatali visszaélései miatt. A római gyakorlatnak megfelelően ezek a polgári igazgatási főközpontok sohasem a limestáborok mellett és nem is a helytartói székhelyeken működtek, hanem attól távolabb, hogy a helytartó befolyását csökkentsék vagy kiküszöböljék. Gorsium pusztulásával a szervezet Pannónia Inferiorban székhely nélkül maradt. Nem lehetetlen, hogy Gorsium pusztulása és Sopianae fellendülése okozati összefüggésben állnak. Ha a császártisztelet központja és a tartományi gyűlés székhelye Gallienus uralkodásának idején Sopianaeba költözött, úgy ez jól előkészíthette a tetrarchiakori helytartói székhellyé válást. így történt ez Pannónia Superiorban is. Ott Savaria volt a császárkultusz és a tartománygyűlés helye, majd a tartomány tetrarchiakori átszervezése idején a polgári helytartó székhelye lett. Sopianae közigazgatási jelentőségére az Itinerarium Antonininek nevezett római „menetrendből" következtethetünk. A gyűjteményt korábbi adatok felhasználásával a 3. század végén állították össze. A hosszabb-rövidebb utak mentén sorolja fel a városokat, településeket, fogadókat és ló váltóállomásokat: kiválasztásuk rendszerét pontosan nem ismerjük. Sopianaet több úton is említik. Savariaval együtt rajta fekszik a Sirmiumot Trierrel összekötő úton (TÓTH 1975). Ebből Sopianaenál ágazott le további három út a pannóniai légióstáborokba és katonai