Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Maráz Borbála: A Mecsek-vidék népei és törzsei a római hódítás előtti évszázadokban (történeti-etnikai vázlat)

virágzó, ipari termelésre berendezkedett települések nyilván hercuniates központok voltak, amit bronzmegmunkáló és kovácsműhely maradványai és egy pénzverő műhely Szalaskán előkerült teljes szerszámkészlete is jeleznek. Sajátos pénzművességük termékeinek i. e.I.-i. sz.I. századi forgalma, az ún. regölyi és dunaszekcsői típusú érmek elterjedése azt mutatja, hogy Baranya megye kelta népessége intenzív kereskedelmi kapcsolatban állt a hercuniates törzzsel (PETRES 1979 197-198.). A fazekasság termékei közül a hercuniates törzsre jellemző gombosfülű tálak is előfordulnak a Mecsek-vidéken (Pécs-Makárhegy). Az i. e. I. században virágkorát élő jakabhegyi kelta erődített telep (oppidum) további feltárása és az ott talált leletanyag elemzése sok új adatot fog szolgáltatni a törzsi kapcsolatok tisztázásához (MARÁZ 1979 91-92.). 4. A késővaskori népesség és települési viszonyok szerepe a rómaikori Pannónia provincia formálódásában Az előzőekben tárgyalt írott források és régészeti leletanyag elemzése természetesen elsősorban annak a korszaknak a megismerése, rekonstruálása szempontjából fontos, amelyre vonatkozik, amely korszakban keletkezett. így az ókori latin és görög auctorok (történetírók) adatai és a Dél - Dunántúl területén feltárt régészeti leletek mindenekelőtt ennek a területnek a késő vaskori (i. e. VI -1. századi) történetéhez szolgáltatnak alapvető adatokat. Mi most ebben a rövid áttekintésben ezen adatok alapján a dél-dunántúli késővaskor történeti eseményeit és etnikai változásait igyekeztünk felvázolni. További elemzések és vizsgálódások alapján ezekből az adatokból kiindulva még részletesebb rekonstrukcióját kaphatjuk a késői vaskornak, nevezetesen az anyagi kultúra alapos leírását, a kereskedelmi kapcsolatok és a településtörténeti kép megismerését, a korabeli gazdaság, vallás és művészet jellegzetességeinek vázlatát, a társadalmi viszonyok megközelítésének lehetőségét stb. Mindezek az eredmények azonban a történelem egy másik fejezetének megismeréséhez is hozzájárulnak, a következő korszak kezdetének és sok sajátosságának kialakulását, a római kori Pannónia provincia első évszázadainak történetét is segítenek megérteni. A római hódító hadjáratok eredményeképpen az i. sz. I. században megalakult tartomány, Pannónia porvincia dél és nyugat felé a mai Dunántúlnál jóval nagyobb területre terjedt ki. Hozzá tartozott a mai Jugoszlávia északi része és Ausztria nyugati sávja (Burgenland és a Bécsi