Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Pro memoria

I TABA ISTVÁN (1908-1988) | 1908. június 2-án született Dunapatajon református földműves családból. Ugyanitt végezte elemi iskoláit és a polgári iskolát, amely után különbözeteivel gimnáziumba került. Az 1927. évi érettségi vizsga után a történelmi érdeklődése és vonzódása, tehetsége, levéltárosi foglalkozás felé irányította. Egyetemi tanulmányai azonban az oktatói pályára fordították. Tanárként félévszázadot töltött katedrákon, ahol legendás előadóként, tanári és emberi szuverenitását megőrizve, generációkat tanított magyarságszeretetre. Már a harmincas évek legvégén mint tanár, s mint kutatótanár neve ismertté vált. Igaz, a Pázmány Péter Tudományegyetemen olyan professzoroktól tanult, akik fémjelezték a magyar történettudományt. így mindenek előtt Szentpétery Imre, Hóman Bálint, Pauler Ákos, Domanovszky Sándor, Mályusz Elemér, Szekfü Gyula, Hajnal István, Heinlein István, Dékány István, Cholnoki Jenő voltak akik inspirálták a kiemelkedő műveltségű tanárt a történelem kutatásra. 1934-ben Szekfü Gyulánál doktorált, aki mindvégig mellette állt és tanácsára kezdett elmélyülten foglalkozni a Baranya kutatással is. A magyarság török alatti kontinuitásának bemutatása, mint tudományos program és főcél, Szekfü több tehetséges tanítványát bécsi kutatásra késztette. Á háború előtt két alkalommal végzett e tárgyban feltáró munkát különböző bécsi levétárakban. 1942-ben és 1943-ban volt bécsi ösztöndíjas. Példátlan tömegű anyagot tárt fel a török alóli felszabadítást követő időszakról, amelynek eredményeként született meg több tanulmánya és az a hatalmas kéziratanyag, amely a Baranya Megyei Levéltárba került. Szekfü hatására anyagot gyűjtött a német imperializmus témájára. Érdekes módon a háború után Tildy Zoltán maga is fontosnak tartva Taba István kutatási eredményeit, 1947-ben Bécsbe küldte, hogy a „német imperializmusról" írt munkáját befejezze. A mű 1947 végére el is készült. Mind máig kéziratban a család tulajdonában van. Az egyetemi évek mély benyomásai hatására, mint magyarság kutató jelentős tanulmányokat publikált, noha tevékenységének központjában a tanítás állt. A határon túl és inneni magyarság kérdésében modern demográfiai és szociológiai módszerekkel dolgozott. A tömegadatokat őrző történeti források elemzésének mestere volt. Bibliográfiai válogatás életművéből* Taba István: A nemzet a határokon túl. Magyarok Délamerikában. Fáklya, 1937. ápr. V. évf. 4. sz. 21-22. p. Taba István: Tizenötmillió magyar és a sajtó. Fáklya, 1938. május-június, VI. évf. 5-6. sz. 31-33. p. Taba István: A XVII. sz. végének telepítéspolitikája. Történetírás 1938. február, II. évf. 1. sz. 84-102. p. Taba István: A felvidék visszacsatolásának visszhangja a külföldi magyarság körében. Fáklya, 1939. január, VII. évf. 1. sz. 21-22. p. Taba István: Adatok egy régi magyar község történetéhez. Dunapataly. Magyar Csűtádtörténeti Szemle, 1939. július-augusztus, V. évf. 159-164. p. Taba István: Baranya megye népessége a XVII. század végén. Pécs, 1941. Kiadja Baranya vármegye közönsége. 63 p.+térkép.