Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Pro memoria

őshonos-e az erdei fenyő a Zselicségben? Az Erdő 1962:284-6. Történeti adatok az Árpád-kori Baranya megye növényföldrajzához. Az Orsz. Erdészed Egyesület sokszorosítása. Bp., 1963. 165 lap. Gyümölcsény. Magyar Nyelvőr 1963:368-70. Malomséd. In: a pécsi JPM évkönyve 1963. Pécs, 1964. 143-45. Véménd. Magyar Nyelvőr 1966:411-13. Baranyai faluk nevéről I., II. Művelődési Tájékoztató. 1967. április-májusi szám, 111-15, 113-17. Hosszúhetény község földrajzi nevei. Az MTA Dunántúü Tudományos Intézete. Közlemények 5. (Tanulmányok a névélettan köréből 2. sz.)Pécs, 1968. Ill lap + 1 térkép. A Baranya megyére és Pécs városára vonatkozó Árpád-kori oklevelek jegyzéke. Baranyai Helytörténetírás 1969. 219-63. Különnyomatban is! Nagyváty és környékének helynevei. Baranyai Helytörténetírás 1970. 127-62. Társszerző: dr. Zsolt Zsigmond. Különnyomatban is! Hogyan készül ma a határjárás? Magyar Nyelvőr 1971:193-96. Kéziratos térképeink szerepe a helynévgyűjtésben és a településtörténetben. In: „A településtörténeti kutatás módszerei". Veszprém, 1973. 45-59. A névgyűjtés sajátos problémái Baranyában. In: A Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1974. Seria 3. Linguistica-Philologica. Pécs, 1974. 45-56. Humoros névtudomány. Névtani Értesítő 1983. 8. szám 160-3. — Élt-e a Zselicség tájnév? Magyar Nyelvőr 1986:223-25. Jurda és Leordis. Magyar Nyelvőr 1986:499-501. * 1942-1987 között 160 tanulmánya, cikke jelent meg. Ebből válogattunk néhányat. Pesti János