Baranya. Történelmi és honismereti folyóirat. 1. évfolyam (1988/1-2)

Tanulmányok - Maráz Borbála: A Mecsek-vidék népei és törzsei a római hódítás előtti évszázadokban (történeti-etnikai vázlat)

görög történetíró (nagyobbrészt töredékesen vagy kivonatok formájában fennmaradt) munkájában bukkan fel az imént említett események kapcsán. Strabon i. e. I. századi görög történetíró és Appianos műveiben (ez utóbbi i. sz. 160 körül írta Római történet c. munkáját) a pannonok neve már több, a Száva mindkét partján lakó illyr törzs gyűjtőneveként jelentkezik (STRAB. VII.5,3; APPIÁN. Illyr. 14,22 továbbá FLORUS 11.24; CASS. DIO XLIX.37). A Strabonnál felsorolt pannon törzsek kettő kivételével a Szávától délre, Észak-Boszniában laknak, míg a Breucusok és az Andizetes a Dráva völgyében (2. kép). A különféle kelta törzsek hatalmi érdekszférájának és szállásterületének átrendeződése, időleges meggyengülése következtében megerősödött korábbi őslakosság, a pannonok nyomai (a Baranya megyében esetleg szóbajöhető Breuci vagy Andizetes törzsé) régészetileg nem figyelhetők meg területünkön az i. e. II—I. század leletanyagában. A római hódítás után keletkezett feliratos kőanyagon szereplő császárkori személynévanyag azonban az egész Száva - Dráva-völgyben, sőt még a kelta eredetű Scordiscus törzs központi szállásterületén keletkezett későbbi feliratokon is illyr-pannon (MÓCSY 1975 10.; MÓCSY 1959 78.). 3. A Dunántúl meghódítói: a kelták a) Az első hódítók A kelta hódítás a régészeti leletek és az írott források tanúsága szerint az i. e. IV. század elején érte el a Kárpát-medencét, nagyjából Itália inváziójával egyidőben. A LiviusnéX (V.34) olvasható monda szerint a Galliában uralkodó kelta Ambigatus nővérének két fiát küldte el, hogy a túlszaporodott lakosság egy részét új területen telepítse le. Bellovesus Itáliába, míg Segovesus a hercyniai erdőség felé indult. Észak-Itália kelta megszállása, az alliai és a clusiumi csata, Róma kirablása i. e. 389-387-ben történt, így az Északnyugat-Dunántúl, a Keleti - Alpok-alja térségének első kelta megszállását is erre az időpontra kell tennünk (a Hercynia silva néven emlegetett erdős rengeteg valahol a Dunától északra, a Fekete-erdő - Nyugati Kárpátok - Dunakanyar vidékén terült el). Erre az eseményre vonatkozik az i. e. I. században élt, kelta származású történetíró, Pompeius Trogus adata is, amely a Iustinus által készített kivonat formájában maradt ránk: az itt megőrződött kelta