Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya falusi lakosságának életkörülményeiről - Egészségügyi ellátás - Az oktatás helyzete - Kereskedelmi ellátás

4.3. Egészségügyi ellátás A körzeti orvosi ellátás fő jellemzői: a) Az aprófalvas településstruktúra miatt nem annyira az egy körzetre jutó lakosok száma, hanem a települések száma magas, ami mind az orvosi munkát, mind a beteg helyzetét nehezíti. Az elmúlt húsz év fejlesztésének iránya az ellátás e területén is a centrumközségek ellátottságának javítása volt, mely azzal jáir't, hogy fokozatosan valamennyi, a társközségekben működő körzetközpont megszűnt. b) A községek körzeti orvosi ellátása nélkülözi a szakrendelést, melynek hiányát nemcsak a funkció nélküli kisközségek, hanem a centrumközségek lakói is érzik. Gyermekszakorvosi és fogorvosi körzetek már vannak, de nagyon nagy területet ölelnek fel, ami igénybevételüketa körzetközponttól távol fekvő falvak számára reménytelenné teszi. Jelenleg négy gyermekkörzet van, Mágocs, Sellye, Boly, Szentlőrinc központtal, és 24 fogorvosi körzet, mely utóbbi azt jelenti, hogy közel 8000 lakos jut egy fogorvosra. 16 falusi bölcsőde van a megyében, 3 kivételiével valamennyi centrumközségben található. A törpe- és aprófalvak népességének fokozott elöregedése miatt egyre sürgetőbb feladattá válik az öregekről való gondoskodás. 1970-től indult meg falun is az öregek napköziotthonainak építése. Jelenleg 19 van a megyében, 430 férőhellyel. Kettő kivételével, mely 40 férőhelyet jelent, valamennyi centrumközségben található. 4.4. Az oktatás helyzete Az óvodai férőhelyek száma 1960 óta jelentősen nőtt, 1980-ban már meghaladta a 80%-os ellátottsági szintet, de többségük a centrumközségekben van, ami azt jelenti, hogy a társközségekben élő kisgyermekek már az óvodás korban kezdik az „ingázást". Az elmúlt húsz évben az általános iskolai ellátás nagyon nagy változáson ment keresztül. A változást az iskola-körzetesítés hozta, mely megszüntette az aprófalvakban működő iskolák többségét. (219 iskola és 260 tanterem szűnt meg, mely utóbbi hiánya még ma is érezhető.) Az iskola-körzetesítés alapkoncentrációjának megfelelően, a centrumközségeikben alsó- és felső tagozatos oktatás folyik, míg a társközségekben (ahol megmaradt az iskola), alsó tagozatos. A társközségekben lakó általános iskolás korú gyermekeknek ez állandó utazást jelent, melynek körülményei sem kedvezőek, és időigénye is igen nagy. Szinte teljesen megoldatlan a társközségek diákjainak étkeztetése és napköziotthoni ellátása. A helyi iskola megszüntetése az aprófalvakban lakók többségének még ma is nagy sérelme, nemcsak azért, mert a gyermekek taníttatásának terheit növelte, hanem azért is, mert jelentős közösségformáló erőtől fosztotta meg a falut. 4.5. Kereskedelmi ellátás Tekintet nélkül a boltok nagyságára, profiljára, pusztán számukat figyelembe véve, a megyében egy községre 2,5 bolt jut. E 2,5-es átlag mögött aszerint, hogy