Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya falusi lakosságának életkörülményeiről - Kommunális ellátás

30. számú táblázat A lakásállomány építési év szerinti megoszlása —1899 1900— 1920— 1945— 19Ó0— 1970— Település- 1919 1944 1959 1969 1979 csoport — — —— években épült lakások aránya (%) Városok 14,3 7,2 13,3 17,3 21,4 26,5 Centrumközségek 24,1 15,2 16,6 12,5 13,7 17,9 Társközségek 34,2 21,7 20,8 8,8 8,4 6,1 Ebből 300 fő alatti népességűéit 41,8 21,7 20,6 7,9 5,1 2,9 Községek összesen 28,2 17,9 18,3 11,0 11,5 13,1 c) Az apró- és törpefalvaik lakóinak elöregedése, elszegényedése és jövőbeni elköltözési vágya fejeződik ki a lakásépítés alacsony arányában, és a stagnáló lakásállománya községek nagy számában. (Közülük 1945 óta 3-ban, 1960 óta 8-ban, 1970 óta 25-ben nem nőtt a lakásállomány.) Baranya kis- és nagyközségeiben egyaránt a legnagyobb gond az ivóvíz hiánya. A falusi kutak többsége szennyezett. Törpevízművek létesítése javítana a helyzeten, de nagy költségigénye miatt a falvak kis része képes megvalósítani. A megye 291 községéből jelenleg 79^ben üzemel vízmű. De ivóvíz minőségű vízzel mindössze 70 falu rendelkezik. A közműves vízellátás a centrumközségekben lényegesen jobb, ami távolról sem jelenti azt, hogy e települések ellátottnak tekinthetők. A 79 centrumközségből 52-ben, és a 212 társközségből mindössze 27-ben megoldott a közműves vízellátás. Közműves ivóvízzel ellátott lakosság aránya 1980-ban Centrumközségek 65% Társközségek 15%