Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)
Baranya falvainak népmozgalma 1960-1980 között - Mechanikus népmozgalom
Sellye kérdőíveiben arra a 'kérdésre, hogy mi készteti elköltözésre a község lakóit, a válasz a következő: ,,Az elköltözők többsége iparos, értelmiségi és alkalmazott. Nincs gyár vagy nagyüzem, ami elég munkaalkalmat teremtene." És a bevándorlás ösztönzői: „A fogyó községekből idevándorlók gyermekéi itt járhatnak iskolába, mivel náluk már nincs. A felnőttek pedig el tudnak helyezkedni." Sásd: „az elköltözés oka munkahelyváltozás" általában, és a letelepedés okai: „Sásd kiemelt alsófokú központ. Van munkaalkalom. Jó a közlekedés, az orvosi ellátás, magas színvonalú az általános iskola (a gyerekek továbbtanulva jegyeiket nem rontják le). Sásdon magasabb komfortfokozatú lakásba költözhet, művelődési, szórakozási lehetősége is más, mint a vonzáskörzetben." Szentlőrincrő\ családi és munkahelyválasztási okok miatt költöznek el, ugyanakkor a tömeges bevándorlás okai: „a község vasúti csomópont, uránbánya szervezett lakásépítési akciója, az egyéni építkezés támogatása, kihelyezett üzemeknél (Pécsről) mindig van munkalehetőség, a község gyors, dinamikus fejlődése". Villányhan is az elköltözés fő oka az, hogy „a város jobb 'munkalehetőségeket kínál". A bevándorlókat pedig „a jó egészségügyi, kulturális és kereskedelmi ellátottság" vonzza. Sóíy; az el- és bevándorlás ösztönzői itt is hasonlóak, csupán az általuk képviselt igények tartalmaznak minőségi különbséget épp úgy, mint az előző községek esetében. Az elvándorlás ösztönzői: ,,— a gyermekek iskoláztatása (felső, közép!) a városban egyszerűbb, - a kulturált szórakozás lehetőségei korlátozottak." Ugyanakkor, „a bevándorlók gyermekei számára Boly jó általános iskolát, a társközségek szórakozási és művelődési lehetőségeit felülmúló viszonyokat, magasabb színvonalú ellátást, közművesített telken való építési lehetőséget és nem utolsósorban jó munka- és kereseti lehetőségéket nyújt." Lánycsókra „kedvező földrajzi fekvése, a város (Mohács) közelsége, jó intézményi ellátottsága, közművesítettsége, közlekedési Viszonyai" vonzzák a betelepülőket. Mecseknádasdra „főleg Óbányáról és tófaluról költöznék be, abol az ellátottság minden vonatkozásban jobb". Folytathatnánk a példák sorát akár Mázaszászvárral, Pécsváraddal, Hosszúheténnyel, Vajszlóval, Beremenddel, Mágoccsal, nagy- és középfokaink bármelyikével. A be- és elvándorlást kiváltó tényezők ilyen színvonal-, illetve minőségi különbséggel egybekötött azonosságával nemcsak a megye nagy- és középfalvainál találkozhatunk. Még a kis-, sőt némely esetben az aprófalvakban is. Ezek a települések kicsiny lélekszámúik ellenére megmaradtak mikrokörnyezetük gazdasági és ellátó központjainak. Tanácsi székhelyek, termelőszövetkezeti vagy állami gazdasági központok, esetleg nagyobb ipari üzem kihelyezett részlegének adnak otthont, vagy ami ezek hiányát pótolhatja, jó közlekedési lehetőségékkel párosuló szerencsés forgalmi fekvéssel rendelkeznek. így például Kővágószőllős, mély mezőgazdasági és ipari munkahelyét egyaránt tud kínálni betelepülőinek. Vagy az 1002 fős Bikal község, mely 1052 főt foglalkoztató állami gazdaság központja. Dobsza, Szentlászló, Bár, Hetvehely, Kémes, Baksa, mindegyik példaként említhető, ahol az elköltözők többnyire jobb m unka-