Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)
Baranya falvainak népmozgalma 1960-1980 között - Mechanikus népmozgalom
f) Családi okok Ahogy o bevándorlók, úgy az elvan do ni óik kis része is házasságkötés vagy rokoni kapcsolatok miatt változtatja lakóhelyét. E tényezőnek se a befelé, se a kifelé irányuló vándormozgalomban nincs nagy jelentősége. g) A fiatalok korábbi elköltözése A magukra maradt szülők, eljutva abba az életkorba, amikor már a házat, a gazdaságot és önmagukat nem tudják ellátni, követik gyermekeiket, elköltöznek a faluból. Szerepe ma már jobban ellátott, nagyobb falvakban nem oly erős, ami nem jelenti azt, hogy nem kell a későbbiekben számolnunk ilyen elvándorlási okkal. Ahogy a bevándorlásra, úgy az elvándorlásra is rányomja bélyegét az aprófalvas településstruktúra, ebből fakadóan a falvak jelentős hányadának egyoldalú agrár jellege és elmaradottsága, rossz életkörülményeket, hátrányos helyzetet szülő ellátottsági színvonala. 26. számú táblázat Az elvándorlást ösztönző tényezők szerepe Aránya az összes Az elvándorlás oka válaszhoz viszonyítva . (%) A munkalehetőség hiánya 45,3 Ellátási hiányosságok 24,1 A betelepülő cigánylakosság 10,3 Közlekedési nehézségek 9,9 Lakásépítési és -felújítási nehézségek 4,4 Családi okok 4,0 A fiatalok korábbi elköltözése 2,0 összesen 100,0 Mind a nagyobb, mind a kisebb falvaiknak vannak olyan adottságai, melyek egyesek számára vonzóvá, mások számára taszítóvá teszik. Ezek az adottságok inspirálnak be- és elvándorlásra. A nagyfalvak, de a középfalvak többsége is, vonzóhatásukat elsősorban: — a jobb munkalehetőségnek (ami nemcsak a több munkaalkalmat, hanem a szakmák közötti nagyobb válogatás lehetőségét is jelenti) és — a jobb ellátási, illetve általában a jobb életviszonyoknak köszönhetik. De vajon kinek vagy kiknek számára jelenthet a nagyfalu jobb m unka lehetőséget és jobb ellátási viszonyokat. Nyilván a kisebb településeken lakóknak, az egyoldalú agrár jelleggel, és a kicsinységéből fakadóan igen rossz ellátási helyzettel rendelkező falvakban lakóiknak. Ez azt is jelenti, hogy a falusi lakosság egy rétegének — s ez többnyire képzettségével és anyagi helyzetével függ össze — ezek a mások számára pozitív és ezért bevándorlást előidéző adottságok egyben azok, amelyek elvándorlásra kényszerítenek. A választási lehetőség a képzett munka tekintetében, és az az életmód, aimit a község nyújtani tud számukra, kevés. Hiszen többségük már valamilyen módon — általában a tanulás révén — kapcsolatba került a várossal, tisztában van a város nyújtotta lehetőségékkel. Igy ugyanazok az okok, amelyek a 'mélyebben levőket bevándorlásra késztetik, a magasabban levőket elvándorlásra ösztönzik. Például:
