Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya falvainak népmozgalma 1960-1980 között - Természetes népmozgalom

A baranyai születési arányszámoknak az országosnál jóval kedvezőbb színvonala sokkal fiatalabb korfájában is kifejeződik, illetve részben ennek eredménye. 20. számú táblázat A 1980. január 1. lakónépesség két kiemelt korcsoportban* 0 — 14 60 és idősebb Terület, illetve településcsoport éves népesség aránya az összes népességen belül (%) Országosan — 99 12,5 31,6 100—199 17,5 25,3 200—499 18,6 22,8 Baranyában —199 21,7 18,9 200—499 20,9 18,7 * Forrás — mindkét esetben — az 1980. évi népszámlálás Baranyai kötete és a Területi Statisztika 1982/5. számából fent idézett cikk. A természetes népmozgalom és a korfa országos vizsgálata bár sok és lényeges információt ad, fontos területi különbségéket mois el, mely adott esetben oly jelentős is lehet, hogy módosíthatja a konklúziók egy részét. Többek között ezek a területi sajátosságok azok, melyek miatt elengedhetetlennek tartjuk a jövőben egy területileg differenciált településhálózat-fejlesztési politika kidolgozását és megvalósítását. Az apró- és törpefalvakat tehát Baranyában is fenyegeti a demográfiai erózió, de mértéke korántsem olyan nagy, hogy azt a ^következtetést vonhatnánk le, hogy gyors és tömeges elnéptelenedésük küszöbön áll. Az elmúlt 10 év fejlesztési gyakorlatának továbbvitele hosszú, több évtizedes agóniára kényszerítve pusztítaná el ezeket a falvakat, konzerválva bennük a rossz életkörülményeket, nemegyszer a nyomort. Sajátos helyzetet teremt Baranyában az a tény, hogy e településcsoport viszonylagosan jobb demográfiai arculata, életük várható meghosszabbodása elsősorban a cigánylakosság számával és növekedésével függ össze, ami legalább olyan súlyos társadalmi-gazdasági gondokat vet fel, mint amit a közeli és tömeges elnéptelenedésük veszélye vetne fél. Nem jelenti mindez azt, hogy a cigánytelepek felszámolása, lakóinak lakott helyre történő betelepítése az apró- és törpefalvakat érinti csupán, s azoknak okoz egy sereg gondot. Több kisfalu van a megyében, mély jelentős mértékben eloigányosodott, valamint közép- és nagyfaivalnkban is sokszor jelentős a számuk. De főleg ez utóbbi esetekben az őslakosság nagy aránya miatt a cigányság beilleszkedése, életmódjának, szemléletének átformálódása is könnyebben megvalósulhat, nem fenyeget a település erkölcsi és gazdasági lezüllésének veszélye. A megye cigánylakosságának száma 1980-ban körülbelül 22 ezer fő volt beleszámítva a Pécsett élőkét is -, ami a megye összlakosságának mintegy 5%-át jelentette.

2 A cigány lakosság korstruktúrája igen fiatal, mintegy 50" ()-a 20 év alatti, ami elsősorban a magas születési aránynak köszönhető. A megye összlakosságából való 5%-os .részesedéisi arányuk mellett az összes csecsemőszületés 12—13%-a cigány származású. Számuk növekedésében a megyék közötti vándor-