Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Baranya településhálózata - A településhálózat koncentrációja és dekoncentrációja

járójának. Valóban a népességkancentráció következménye, s történelmi léptékben gondolkodva, minden bizonnyal átmeneti jelenség. Nem is évszázados távlatben, és főleq nem országos méretekben okozott és okoz ez a folyamat komoly gondot, hanem az előttünk álló 20-30 év és az aprófalvas területek vonatkozásában, Az együtt zajló koncentrációs és dekoncentrációs folyamatot az a tény teszi különösen súlyossá, hogy a legkisebb falvak számának növekedése olyan gyors volt, hogy nemcsak számuk, hanem a legrosszabb életkörülményeket nyújtó településcsoport össznépessége is növekedett. A felgyorsult aprófalvasodásl folyamat ilyen hatását 1980-ban már országos vonatkozásban észlelhettük, bár csak tized százalékos emelkedés formájában, amennyiben az 500 fő alatti falvak népességaránya 1949-ben 2,2%, 1960-ban 2,0%, 1970-ben 2,1%, 1980-ban 2,4% volt. Ennek az országos szinten inkább stagnálásnak minősülő mozgásnak köszönhető az az általánosan elterjedt és elfogadott Vélemény, hogy az aprófalvasodás e kategória népességének csökkenésével jár. Lettrich Edit így ír e folyamatról: ,,Faluihálózatunk nagyságrendi szerkezetének átformálódását jelzi az a körülmény, hogy fokozódik a népesebb településeken élő lakosság száma és részaránya. Egyidejűleg nő az apró települések száma is, jóllehet ezek mind kevesebb népesség lakóhelyét képezik."

20 Hasonló a véleménye Ernyedi Györgynek is: ,,Ez a hálózat nagyságrendi szempontból is jelentős átalakulásom megy át. Az átalakulást koncentrálódás és aprózódás egyaránt jellemzi. Ez úgy értendő, hogy csökken a kis településeken élők aránya, de növekvőben van e települések szarna.

21 Baranyai és általában az aprófalvas régióik vonatkozásában azonban az országos szinten csak tized százalékokban kifejezhető emelkedés már sokkal többet, sok ezer ember sorsának lassú vagy éppen gyors hanyatlását jelentette. Baranyában 1980-ban 54 235-en laktak olyam kisfaluban, melynek népessége nem érte el az 500 főt. 1949-ben e településkategória lakónépessége majd 10 000 fővel volt kevesebb. összefoglalva Baranya településhálózat-változásának íd vonásait: a) 1950^ig fokozatosan erősödött, és minden településkategóriára kiterjedt a település- és népességkoncentráció. - A falusi népesség számárnak kezdeti növekedése a XX. század elején lelassult, majd stagnált, de nem csapott át csökkenésibe. - A városok népességkoncentrációja pedig a falusi népességszám növekedésének lelassulásával együtt gyorsult. b) 1950 után felgyorsult a népességkoncentráció, miáltal - igen gyorsan nőtt a városi és csőikként a falusi népesség száma és aránya; - Az alsó településkategóriákban aprózódás, a felsőkben koncentrálódás ment végbe. - Az alsó településkategóriák dekoncentrációja a legalsó szint - az 500 főnél kevesebb lakosú falvak csoportja — népességszáimának és arányának növekedésével járt. (Lásd 12. ábra.) - A legkisebb falvak számának és népességének emelkedése mellett minden falusi településkategóriában csökkent a népesség száma. Az 500 főn aluli települések számának és népességének emelkedése az 500-1000 fős települések rovására történt. Miért fordítottunk ilyen nagy figyelmet a legkisebb falvak sorsára? Mert Baranyában ma már több mint 50 ezer ember - a falusi népesség 28,3%-a - gondja, baja, hátrányos helyzete sűrűsödik benne, és mert az elkövetkezendő évtizedeikben kikerülhetetlenül nőni fog e hátrányos helyzetű tömeg.