Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

II. rész Korreferátumok - Szita János: Egyes kapitalista magánjogi intézmények Pécsestt a 18. században

lósa ezzel azonos. De hogy ehhez hasonló lehetett, azt valószínűsíti az előbb tárgyak csődeljárás is. Ugyanis a csődtömeget terhelő adósságok 51%-át egyháziak, 34%-át pedig vidékiek adták kölcsön.

19 Elősegítette a betáblázás a kisebb megtakarítások gazdasági életbe való bevonását is, ami abból is kitűnik, hogy az 1788-89-es katonaévben betáblázott 35 adósságból tizenöt 100 frt, vagy ennél kisebb összegű.

20 Ezeknek a megtakarításoknak a termelésbe való bevonása, tőkésítése természetesen gyorsította Pécs gazdasági fejlődését. A csődeljárás pedig nemcsak a 'hitelezőknek jelentett - ha korlátozottan is — garonciát, hanem növelte egyben az adós vállalkozási kedvét, hiszen egy esetleges szerencsétlen vállalkozást követő csőd után tiszta lappal kísérelhette meg exisrtenció}a újbóli megteremtését. JEGYZETEK 1 A magyar feudális jog — különösen a nemesi magánjog — fejlődését több évszázadra megakasztotta Werböczi Tripartituma. A II. József halálát követő nemesi nemzeti mozgalom is elsősorban a saját politikai hatalmának megszilárdítását tűzte ki célul. A magyar feudális állam- és jogrendszer megreformálásának szükségességét a nemesség nagy része ekkor nem ismeri fel. Az udvar kezdeményezésére a magyar országgyűlés létrehozza — a 9 országos bizottság között — a jogi bizottságot (deputacio juridica), azzal a feladattal, hogy a fennálló magyar jogot felülvizsgálja és a szükséges változtatásokra vonatkozóan javaslatot tegyen. A jogi bizottság 1795-ig 5 törvénytervezetet dolgozott ki. Elkészítette többek között a magánjog és a kereskedelmi jog tervezetét, azonban ezek nem kerültek az országgyűlés elé. Az 1827-ben kiküldött országgyűlési bizottság felülvizsgálta és átdolgozta ezeket, de eredménye ennek sem lett. (1827. évi 8. tc. — Az átdolgozott törvénytervezeteket latinul kiadták: Opinio excelsae regnicolaris deputationis articulo. 8. 1827. exmisae circa objecta ad deputctionem juridicam relata. Pestini, 1831.) A gazdasági fejlődés azonban ebben az időben már azonnali szabályozást tett szükségessé a magánjog, különösen pedig a kereskedelmi és váltójog területén. így a magánjog átfogó reformja helyett — Wildner Ignácz közreműködésével — 1840-ben egypár kapitalista magán- és főleg kereskedelmi jogi jogintézmény törvényi szabályozása történik meg. (A váltójog (1840:15. tc), a kereskedőkről (1840:16. tc), a gyárakról (1840:17. tc), a közkereseti társaságról (1840:18. tc), a kereskedőkről (1840:19. tc), a fuvarosokról (1840:20. tc), a betáblázásról (1840:21. tc), a csődtörvény (1840:22. tc)). — ,,Wildner Ignácz nemes törvénytanárt, az udvari és törvényszéki bécsi ügyvédet" pedig „tekintetbe vévén a . . . polgári pályán szerzett jeles érdemeket és szolgálatokat" az 1840. évi 52. tc-ben honfiúsították — azaz magyar nemessé tették. 2 Geörch Illés: Törvényes tárgyú értekezések II. kötet. Pest, 1834. 3 1723:107. tc. i Megemlítem, hogy az 1807:12. tc. rendelkezik már a „csalárd bukások" büntetéséről. E törvény szerint a vagyonbukott — még a nemes is — igazolni tartozik bukásának okait. Ha vagyonát eltitkolja, elrejti vagy bukását pazarlásával okozta elő, mint tolvajt büntetik és a kiszabott büntetésen felül a hitelezőivel szemben is „örökre kötelezettségben" marad, azaz nem részesül a csődbejutottak kedvezményeiben. 5 Vesd össze: Frank Ignác, A közigazság törvénye Magyarországban. I. rész. Buda, 1845. 692. I. (i Frank i. m. 695. I. — A magyar csődeljárás II. József után is eltér az osztráktól. Pedig igazán elvárható lenne az egységesedés, mivel 4 évig azonos jogszabályt kellett mindkél jogterületen alkalmazni. Ennek ellenére még az adósságok osztályba sorolása sem történt azonosan. Magyarországon négy osztályba sorolták a követeléseket, Ausztriában viszont öt, később hat osztály létezett. 7 Tanácsülési jegyzőkönyv 1778. március 5-i bejegyzése. s Tanácsülési jegyzőkönyv 1778. március 5-i bejegyzése. 11 Tanácsülési jegyzőkönyv 405 1779.