Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Vörös Károly: Pécs a 20. század elejének magyarországi városhálózatában

vidéki városok közül itt mozgatták meg a legnagyobb tömeget és itt volt a legnagyobb a kiesett munkanapok száma is (34., 45., 4ó., 48., 49. sz. minősítő tényező). A thj. városok viszonylatában a 4. helyen á'll egyesületekbe szerveződött lakóinak számát, és — ugyancsak urbanizáltságára jellemzően — a színházi helyek számát illetőleg a 3. helyen. Nem kevésbé jellemző azonban az a kép, melyet azok a minősítő tényezők határoznak meg, melyekben Pécs a 12. vagy annál még hátrább lévő ranghelyen áll. Igy rossz a város helyezése a belterületen, a tulajdonképpeni városban lakóknak az egész népességhez valók arányát tekintve (5. sz. minősítő tényező); a népességben a 15 évnél fiatalabbak arányában (6. sz. minősítő tényező); még rosszabb a helyezése az 1901 —1908. évek átlagában 1000 lakosra jutó élveszületések számát illetőleg (11. sz. minősítő tényező). Az egy lakásra jutó szobák alacsony száma (18. sz. minősítő tényező) egyértelműen a kis'lakások nagy túlsúlyát mutatja: valóban kedvezőtlen mozzanatként. Meglepő a város lemaradottsága a burkolt úttestek, járdák és a nyilvános parkok kiterjedését (20—22. sz. minősítő tényező), valamint a mezőgazdaságilag művelt terület (29. sz. iminősítő tényező) nagyságát tekintve. Igen hátul áll a város az ipartestületben szervezett kézműves mesterek számában (37. sz. minősítő tényező), "és a közepesnél hátrább a hitelügyben (38—40. sz. -minősítő tényező). Hátul áll a rangsorban Pécs az egyesületek (61. sz. minősítő tényező) és a nyomdák (63. sz. minősítő tényező) számát illetőleg is. A hátrányos ranghelyek fenti viszonylag nagy száma azonban, alaposabban megnézve, nem szükségképpen jelenti Pécs a magyarországi városhálózaton belül erősen elmaradott voltát — ahogy nem minden esetben jelenti ezt a más vonatkozásokban is megmutatkozott hátrább lévő ranghelyek sem. Hiszen jobban utánanézve kiderül, hogy a belterületi népesség alacsony aránya (86,8%) nem kiterjedt tanyavilágot vagy a település szétszórtságát jelenti, hanem csupán a bányatelepnek, ilyenként a vidéki thj. városok melletti telepek legnagyobbikának a tulajdonképpeni város peremén fekvő, de azzal szoros kapcsolatban álló, sűrűn beépített városnegyedét, amit ha — és joggal — a tulajdonképpeni városterülethez számítunk, Pécs városias formák között népességtömörülése a lakosságnak már 96%-ára terjed ki, a városok rangsorában e szempontból a 10. helyet biztosítva Pécs számára. Az élveszületések viszonylag alacsony aránya szerinti rossz ranghelyet is nem kis mértékben ellensúlyozza ugyanakkor az 1000 lakosra jutó halálozások számát illetőleg, ugyancsak közepesnél hátrább lévő (de ezáltal éppen a közepesnél jobb halálozási viszonyokat tükröző) ranghely. A burkolt út- és járdafelületek valóban csekély voltát a városmag aránylag koncentrált beépítettsége, a nyilvános parkok kis területét a városba benyúló erdős, szőlős, és a parkhoz fűződő igényeket mindenben kielégítő mecseki hegyoldal látszik ellensúlyozni. : A város legalább magvában tömör, bár túlnyomó részében még földszintes beépülése indokolja villanyvezeték-hálózatának hosszát, illetőleg hátrányos ranghelyét, ám a rövid hálózat nagyon is alapos kihasználtságát bizonyító, az áramfogyasztásban elért 4. ranghelye a pusztán a vezetékhosszból levont első következtetés bizonytalanságára is utal. A mezőgazdasági terület csekély volta (29. sz. minősítő tényező) éppen hogy a város funkcióiban erősen városias profiljára utal (amit ha ellentmondásosan is, de tovább erősít a feudalizmusbo'l átnőtt modern városokban megmaradt árutermelés, illetve egyre inkább egyfajta sajátos vidéki, de nem falusi életmód alaipjá'ül és eszközéül szolgáló jelentős szőlőművelés: Pécs mind szőlőinek kiterjedését, mind szőlőinek termését illetőleg igen előkelő helyen áll a városok sorában). Ahogy ugyancsak a város városias fejlettségére mutat, hogy az időszaki sajtó mindössze 5 orgánumából 3 a politikai napilap és a nyomdák mindegyike ha