Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Vörös Károly: Pécs a 20. század elejének magyarországi városhálózatában

Nem áll módunkban a táblázatok nyújtotta valamennyi elemzési lehetőség kidolgozása. Csupán néhány, a legformálisabb elemzés alapján nyert tanulságra kívánjuk felhívni a figyelmet. 1. A 2. sz. táblázat már ránézésre is jól érzékelteti, hogy valamely város lélekszáim-nagysága milyen szoros összefüggésben áll a minősítő tényezők számával. A Pécsnél nagyobb 11 városban 704 (11 város à 64 pozíció) lehetséges pozíció közül 396 utalt valamelyik városnak a pécsinél magasabb ranghelyére — a Pécsnél kisebb 13 város 832 lehetséges pozíciójából már csak 208. Ugyanezt az összefüggést más megközelítésben mutatta a Pécsnél magasabb ranghelyű pozícióknak a Pécsnél népesebb városok csoportjában a 36-ot, a kisebbek csoportjaiban csak a 16-ot elérő városonkénti átlaga. A két csoportra jellemző e különbségen túl a ranghely-vizsgálat mind a Pécsnél nagyobb, mind a kisebb városok csoportján belül igen jellemzően mutatja ki a nagy agrárvárosokat, illetve a fejlődésben megrekedt hagyományos kisvárosokat és azok egyes sajátos vonásait is. A nagyobb városok esetén azonnal felismerhetővé válik Kecskemét, Hódmezővásárhely és — sajátos módon - Miskolc a pécsinél magasabb ranghelyű pozíciókat illetőleg, a többi városétól nagyon visszamaradt, mintegy mezővárosias volta — ugyanezt a kisebb városoknál Győr és Kassa a pécsinél magasabb ranghelyű pozícióinak a Komárom, Baja, Selmecbánya, Versec típusú városkáékéhoz viszonyítva feltűnő többlete mutatja. Olyan eredmények ezek, melyek alkalmasak arra, hogy a választott megközelítési módszer helyességét alátámasszák. 2. A továbbiakban, a 2. táblázat konkrét elemzése felé közeledve, Pécs helyzetét nagyon jellemzően mutatja az a körülmény is, hogy az országnak ez a lélekszámra nézve 12. thj. városa a minősítő tényezőknek a ranghelyékben kifejeződő színvonalát illetően is a városok sorában mennyire a középső helyet foglalja el. A nála népesebb városok (a három említett, sokban még mezővárosias várost leszámítva) esetében egyenként 35-47 pozíció utal a város Pécsénél magasabb raghelyére — a kisebbeknél viszont (Győrt, Kassát és Sopront leszámítva) egyenként csak 8—19 pozíció. Ami pécs egészében jellegzetesen közepes színvonalú városfejlődése mellett általában is a hazai városhálózaton belül is, még a thj. városok esetében is egyrészt a minősítő tényezők meglétének mértékét illetően igen éles polarizálódását mutatja, másrészt, a polarizálódásnak a népességszámmal való szoros összefüggéseit. 3. Pécs helyzetének további, most már magára a városra jellemző vonásait először azokon a minősítő tényezőkön lehet lemérni, melyeknek vonatkozásában a város a nála népesebb 11 város csoportjában is általában élenjár: így helyzetét e városok túlnyomó többségéhez viszonyítva, náluk kedvezőbb ranghely jellemzi. Ilyen mindenekelőtt 1869—1910 közötti növekedési üteme (4. sz. minősítő tényező); korösszetételé ben az öregek arányának magas volta, és a házas (kivált a fiatalon házasodó férfiak) ugyancsak kedvező aránya

1 (7—9. sz. minősítő tényező). Igen kedvező a helyzete házainak építőanyagát (a kő- és téglaépületek) nagy arányát, és jó (bár nem ellentmondásmentesen) az egy házra jutó lakások számát illetőleg (17— 19. sz. minősítő tényező): így lesz érthető a házbérjövedelem nagyságát illető (a háztulajdonosoknak) kedvező magas ranghelye is. Vezető helyen áll a város a köztisztaság és a műszaki urbanizáció (gáz- és vízvezetékhálózat, elektromos áram fogyasztása) vonatkozásában is (23—26., 28. sz. minősítő tényező). Társadalmilag az ország vidéki városainak viszonylatában a második legnagyobb, ezernél több munkást foglalkoztató nagyüzemet mondhatja magáénak és előkelő helyezése van a napszámosok, valamint a házi cselédek létszámát illetőleg. Az így kifejeződő társadalmi feszültség ismeretében nem lesz meglepő, ha 1905 munkásmegmozdulásai a