Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)
II. rész Korreferátumok - Szkladányi Péter: A Pécsi Királyi Főgimnázium zenéje a 19. század első felében
felhívni az ifjúság figyelmét arra, hogy a karácsonyi ünnepeket ne henyéléssel és profanizáló játékokkal töltse Iki, hanem kerülje a korácsonyéji csavargást és pásztorjelenetek előadását, mert ezek méltatlanok az iskola tisztességes ifjúságához. 62 A több adatbál összeálló ikép mindenesetre már jóideje szokásos hagyományt tilt. Az, hogy nótázgatásról és recitálásról, pásztorjelenetek előadásáról és háromkirályőkrál haillunk, bizonyítja, hogy összefüggő betlehemes játékot adtaik elő. Homályos adatok alapján merészség bizonyosat mondani az énekekről, de nyilván tiltott, vagy az egyházi énelkgyűjteményelkbőí már régen kiszorult dallamokról van szó, különben nem minősítik azokat illetleneknek. Tárgyunk szempontjából felettébb sajnálatos, hogy a rendszeres tiltás ellenére soha nem vontak felelősségre senkit, pedig a betlehemezést a legsúlyosabb büntetés terhe mellett (korbács, botozás, kicsapás) tiltották. Ebből arra következtethetünk, hogy nem is annyira a profanizáló szándék, hanem a koldulás volt az, ami — a kántálás hasonló okú tiltására gondolva — sértő és visszatetsző volt részben az egyház, főképp azonban a gimnáziumi ifjúság erkölcsi neveléséért felelős ciszterci rend számára. A tiltás egyszerűbb oka nyilván az, hogy a diákok ne csavarogjanak éjjel. Ezért még az éjféli mise látogatása is tilos volt számukra, pedig naponta kötelező volt a misehallgatás. Befejezésül néhány mondat az 1848 49-es események hatásáról a gimnázium életére. A kultuszminiszter 1848. május 2-án kelt levelében felhívta az igazgató figyelmét arra, hogy az események miatt a tananyag végeztévé! fejezzék be az évet, és -mindenki menjen haza.. így azután már Szt. Iván napján megtartották az évzáró Te Deumot. 1 ' 3 Az iskola szokás szerint laktanya lett. Ősszel nem is tudták elkezdeni a tanítást, mert az épület tele volt fegyverekkel. így azután 1809-hez hasonlóan, a város különböző pontjain szétszóródva folyt az oktatás egészen december 1-ig. Alig költöztek azonban vissza, 1849. január 30-án a Pécset elfoglaló Nugent táborszernagy katonái foglalták le hat napra a gimnáziumot. A jegyzőkönyvek ebben az időben rendkívül óvatosak és politikamentesek. Vasárnaponként imádkoztak a királyért, még a trónfosztás után is. Nem szól arról sem, hány diók állt be nemzetőrnek, pedig tudjuk, hogy az egyik tanára teljes osztályával jelentkezett. 6 ' 1 A fennmaradás — ez volt a fontos —, amit híven kifejez a jegyzőkönyv 1848. december 7-i bejegyzése: „Böjt másod vasárnapján'a székesegyházbon Felséges Urunk és Királyunk l ső Ferencz Jósef trónra lépte, és a béke óhajtott helyreállításáért tartott Te Deumon az ifjúság, az Igazgató és a Tanítók kíséretében példás ájtatossággal jelen volt". 6 ° JEGYZETEK ' Rajczy Péter: Az iskola múltja, 14. p. Megjelent a Pécsi Nagy Lajos Gimnázium és Szckközépiskola jubileumi Évkönyvében. Pécs, 1973. 2 Bm. L. Nagy L. Gimn. anyaga: Protocollum Actorum Cons. Archi Gimn. Regii Q Eccl Ab Anno 1802 1. cet sive a tempore translationis Academiae Regiae 5Eccl Jaurinum. 3 Kiss Albin: A pécsi gimnázium története 44-45. p. Pécs, 1914. Uo. 48-57. p. 5 Brüsztle, Joseph: Recensio . . . I. k. 111. p. Pécs, 1874 Advenientes autem die 7. Nov. eadem anno patres Cistercienses inter maximos civium applausus processionaliter, resonantibus campanis turrium, per Antonium (sic!) Paintner, canonicum Jaurinensem, ejusdemque districtus literarii superiorem directorem, ad restauratam aedificium gymnasii solemniter introdueti sunt". (i Kiss i. m. 71—76. p. ' Bm. L. A Ciszterci rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának jegyzökönyvei (továbbiakban: Jkv.) 1822/1823. I. félév 1. ülés 5. sz. nov. 1., valamint Jkv. 1823 1824. I. 1. ü, 6. sz. 8 Jkv. 18331834. I. 1. ü. 5. sz. szept. 26.
