Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

II. rész Korreferátumok - Mándoki László: Adatok a pécsi céhek életéhez a 18. századból

viteléhez megkívántatott előmunkálatokat teljesített királyi kommisszió díjazására és egyéb kiadásokra 1500 frtot adományoztak, ezen fölül pedig a fizetendő váltságösszeghez összesen 19.300 frttal járultak, mely összegből a magyar szabó-czéh 2000 frtot, a német szabók czéhe 1600 frtot, a csizmadia-, kőmíves-, bocskoros-, kötélverő-, kovács-, lakatos-, szűcs-, gombkötő-, ács- és kádár czéh egyenként 1000 frtot fizetett, a többi czéhek pedig tehetségük szerént áldoztak a közös czélra." — írta 1896-ban Kovács István.

1

' Nemcsak ezért játszottak jelentős szerepet a város életében az egyre gyarapodó számú céhek (Rúzsás Lajos is kitért tanulmányában Pécs indusztrializáltságának 18. századi differenciálódására), hanem azért is, mert a fejlődés kovásza voltak a kötöttségek ellenére. Bár a földesúr (a pécsi püspökök: Radonay, Nesselrod, Thum, Cienfuegos, Berényi és Klimó) kívánalmai szerint csak római katolikusokat vettek fel tagjaik sorába, és ezt articulusaikban is rögzítették (lásd például a pécsi kötelesek 1750-es, horvát nyelvű szabadalomlevelét — első két lapja = 1—2. képünk: Articulus Quintus. Koibi sebe u nose Czéh dati Ktio, ako Magyar, Nimacz, ill'i Horváth bude. najpervo da u Rimskoj viri bude, i svoju Kerstnu, i ucsenu, knyigu virno da pokaxe, . . .), a 18. század utolsó negyedéig mégis viszonylag nyitottak voltak céheink, s vonzáskörük igen nagy volt. A pécsi szűrszabók, akik Igáiba, Pápára, Veszprémbe és (Székes)Fehérvárra jártak szűrökért már 1720-ban, és ugyanezekről a helyekről fogadták a mestereket a vásárokon (lásd Mándoki 1962: 71-72.), szegődtetési szerződéseikben az 1724 júniusa és 1734 januárja közötti közel tíz évben »Szalántáról, Szentlőrincről, Birjánból, (Duna)Szekcsőről. vagy éppen Pincehelyről, sőt Grácból, Eszékről, Pozsega megyéből és a ,,horvát föld" más helységeiből jött tanulókról adnak számot (Mándoki 1971: 148-154.). Az ötvösök között a 17—18. század fordulóján találkozunk Horvátországból, a Száván túlról jött szláv, Braunschweigből és Bécsből jött német mesterekkel, s 1713-ban vették fel a pécsi polgárok sorába az Arad melletti Radnáról származó, de valószínűleg itt Pécsett tanult, európai hírű ötvöst, Radnics Simont, de érkezett ide a Tiszántúlról magyar mester is (Somogyi 1965: 264-265.). A kötelező vándorlás (a pécsi ötvösök céhlevele például 8 éves tanulást és vándorlást írt elő - Somogyi 1965: 266. és 269.), valamnint a céhen belüli — kötelező és titkos! — információcsere' hozzájárult ahhoz, hogy az egyébként is magasabb szintű, helyenként már manufakturális termelést végző emberek látóköre tovább szélesedjék — ne feledjük, hogy az első magyarországi sztrájkok a kolozsvári céhlegényeket dicsérik a 16. században! (1573, 1576) A tarka képet mutató pécsi céhek messziről jött, s a vándorlások során messzi földeket bejárt mestereikkel nemcsak jámbor, a vallásosságot is ápoló ipari szervezetek voltak, nemcsak a városi rendészet erős bástyáiként szerepeltek, mint a tűzelhárítás és tűzoltás minden gondját viselő testületek,

8 hanem internacionális forradalmi erők is, mint ezt bebizonyították Pécsett, 1763—1764-ben : ,,A Győri Ferenc által megindított vizsgálat irataiból az tűnik ki, hogy főként a céhek törekedtek a zűr-zavart növelni, amelyre a királyi kiküldött jelenléte úgy hatott, mint az olaj a tűzre. A város polgárai szinte terv szerint fokozták az ellentéteket, csakhogy a jelenlegi (VERE: az akkori) állapot fennmaradásának tarthatatlanságát nyilvánvalóvá tegyék." - írta Babies András 1930-ban.

s) Forradalmi taktika és stratégia nyilvánul meg az e vizsgálat idején, 1763. november 20-án írott, Bőcsületes Csizmazia Czéhtül adatott attestatio soraiban

10 - .,Mi aláb Nevezet Csizmazia Czéh adunk tuttara Mindeneknek azkik(ne)k illik, és bizonyétunk ezen írásunk által hogy az Három natiobul álló Purgerség Magyar, Németh, és lllirica ezen Pécs Várossá Igaságának és előbenyi Juris Dictiojának meg Tartá-