Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Vörös Károly: Pécs a 20. század elejének magyarországi városhálózatában

így, az ezek által adott összefüggésben lesz meg a szerepe annak a szerény vizs­gálódásnak is, melynek eredményéről a következőkben számolunk be. Pécs, de többé-kevésbé minden, a 19. század küszöbéig még tényleges városi funkciókkal eljutott magyarországi város fejlődésének és az e fejlődés lendületét adó tényezők érvényesülésének szempontjából a 19. század kétségtelenül kritikus időszakot jelentett, lefolyta során több próbán át mérve le a városfejlődés erejét. A polgári forradalom volt az első nagy próbatétel: ettől kezdve az általa megte­remtett lehetőségek megragadására képtelenül, jórészt már régebben is hanyatló városok egész sorában gyorsult fel immár visszafordíthatatlanul a hanyatlási folya­mat. A második nagy próbát a század közepére Magyarországot is elérő, és a század végére már itt is befejeződött ipari forradalom jelentette, a modern gyár­iparnak és a gépesített szállításnak a városfejlődést oly roppant erővel formáló le­hetőségeivel további városok számára hozva magával részint gyorsuló emelkedést, részint még inkább gyorsuló hanyatlást. A század ilyen, végül is az egész magyar­országi városhálózatot átrendező és viszonyait polarizáló szerepe adja meg jelen­tőségét annak a kérdésfeltevésnek is, mellyel 'Pécsnek e század elmúltával, 100'— 120 évvel rangemelése utáni helyét keressük a magyarországi városhálózatban, ezáltal választ keresve arra is: mennyiben és hogyan állta meg Pécs a század nagy próbatételeit, mennyiben tudott felelni a polgári forradalom teremtette társadalmi­politikai és az ipari forradalom megfogalmazta politikai-gazdasági kihívásra? A vá­laszt deduktív eljárással: a 20. század elejének hazai városhálózatát vizsgálva és Pécsnek a városfejlődés egyes elemeiben elért fejlettségi mutatóit összehasonlítva kívánjuk megkapni. Vizsgálatunk alapjaként az a nagyszabású és a kor Magyarországának (Horvát­Szlavonországot nem számítva) egészére kiterjedő statisztikai összeállítás szolgált, melyet 1912-ben mint a Magyar Városok Országos Kongresszusának iratai című ki­adványsorozat II. kötet Thirring Gusztáv, akkor a Fővárosi Statisztikai Hivatal igaz­gatója szerkesztett és mely a Magyar Városok Statisztikai Évkönyve címet viseli. A munkálat a kongresszus 1909. évi határozataként született; időszakonként meg­jelenő publikációnak tervezetten - de már II. kötetének megjelenését megakadá­lyozta a világháború. De ez a megjelent kötet magában is rendkívül becses forrása minden hazai várostörténeti kutatásnak: Magyarország akkor (Budapest székesfő­városon és Fiúmén kívül) 25 törvényhatósági jogú, tehát megyei szintű városának és 111 rendezett tanácsú, tehát a megyének alárendelt, mintegy járási szintű váro­sának helyzetét méri fel 18 fejezetbe beosztott 183 statisztikai táblázaton. A táblá­zatok a 20. század első évtizedének főleg második felében készült adatszolgáltatá­sokon alapulnak, melyek egységes szerkezetbe hozva, az összehasonlítás kitűnő lehetőségeivel, megbízható alapot adnak nemcsak a hazai városiasodás egészének színvonalát vizsgáló, hanem e fejlődésen belül az egyes városok fejlettségi fákat megállapítani kívánó kutatásokhoz is. Pécs helyét a magyarországi városbá'lózaitbain a város ebből az összehasonlításból kibontakozó képének alapján kívánjuk meg­állapítani. 136 város 183 táblán való feldolgozása akkor is több mint 25 ezer adatot ered­ményezne, ha egy tábla csak egyetlen információt tartalmazna. A táblák azonban rendkívül információgazdagok és összes adataik száma igen szerény számítással is meghaladja a negyedmilliót. Hálás feladatot kínálva így majdani számítógépes fel­dolgozási kísérletek számára — bennünket azonban sokkal korlátozottabb igényű

Next

/
Oldalképek
Tartalom