Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Csizmadia Andor: Pécs városjoga a város felszabadulásakor

négy országos vásárt és két hetivásárt engedélyez minden bevétellel (6. p.), és megkapja a város a mérleghitelesítés jogát is. (7. p.) Károlyváros is megkapja az országos és heti vásártartás jogát, a vásárok bevételével külön privilegialiter meghatározandó időben. Az árak szabályozását a megye előzetes meghallgatásával állapítják meg. (15. p.) Károlyvárosban az árak megállapításában a katonai hatóság is résztvesz. (4. p.) 43 A szabadkai kiváltságlevél 15. pontja, a temesvári kiváltságlevél 19. pontja, a károlyvárosi kiváltságlevél 19. pontja hasonló rendelkezéseket tartalmaz. 44 Szabadka kiváltságlevelének 16. pontjában „az önkormányzati jog sértetlen megőrzése" érdekében találunk hasonló tilalmat a katonai és kamarai tisztek és a vármegye jogszolgáltatásáról. Temesváron a 19. pontba iktatva találunk hasonló rendelkezést. Pozsegánál ilyen külön rendelkezést nem találunk. A királynő inkább azt hangsúlyozza, hogy a törvényeket, szokásokat, királyi parancsokat, amelyeket a kancellária, helytartótanács vagy a kamara útján bocsát hozzájuk, megtartsák. (13. p.) Károlyvároson a katonai, kamarai és megyei joghatóság alól biztosítják a város jogait. (19. p.) 45 Szabadkánál a kivételezések (17. p.) csak a polgárokra vonatkoznak. Temesvárnál a 19. pontban közölt hasonló rendelkezésnél cives incolae et hospites kifejezéssel találkozunk. Pozsegánál általában csak a civitasról van szó, néhol mint a vallásnál, a polgárokról és a lakosokról is. (10. p.) Károlyvárosnál a tanács és a polgárok élvezik a nemesi jogot. (2. p.) 46 Magyarországon eleinte a főpapok élhettek vörös pecséttel. A 15. század második felében a vörös pecsételés jogának kiváltsága az örökös grófsághoz tartozó jogosítvány lett. A 15. század közepétől már a szabad királyi városok is megkapták az erre irányuló kiváltságlevelet, legelőször 1453-ban Kassa, Bártfa. Ettől kezdve állandó lett a vörös pecsételés a szabad királyi városokban. (Ifj. Szentpétery Imre, A vörös viaszpecsét bizonyító ereje a középkorban. Klny. a Szentpétery Emlékkönyvből. Budapest, 1938.) 47 Szabadka privilégiumának 19. pontja is új címert ad a városnak, a 20. pont pedig hasonló módon előírja a hűséget. Ilyen rendelkezéseket találunk Temesvár (utolsó p.), Pozsega (8. p.) és Károlyváros (19. p.) kiváltságleveleiben is.