Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Csizmadia Andor: Pécs városjoga a város felszabadulásakor

V2 Csizmadia Andor, A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és .•gyakorlata a Horthy-korszakban. Budapest, 1966. 164—165. I. 13 O. L. Budapest. Kane. Liber Regius LI. 162. I. Az eredeti oklevél a Baranya megyei Li­ban. L. erre Sándor László—Timár György, Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele. Kéz­irat. A tanulmány közli az oklevelet és annak magyar fordítását is. lj Mint tudjuk, Pécs várossal együtt még öt szabad királyi város kért becikkelyezést az 1790—91. évi országgyűlésen. Ezek voltak: Szabadka, Temesvár, Pozsega és Károlyváros. Kiváltságleveleik másolata az Országos Levéltárban őrzött Liber regius-okban A 57 gyűjő­szám alatt. Szabadkáé 1779. jan. 22. LI. 85 p., Temesváré 1781. d.c. 21. LM. 111 p., Pozse­gáé 1765. szept. 1.XLVII. 331-336. és vámszabadalma 1765. okt. 25. XLVII. 336-337. p., végül Károlyvárosé 1781. okt. 5. LM. 100—108. p. E privilegiumlevelekben a királynő Szabadkánál 20, Temesvárnál 19, Pozsegánál 13, és végül Károlyvárosnál 19 pontban sorolja fel a városi jogokra vonatkozó dispoziciókat. 10 Francisci Rudolphi a Grossing, Jus publicum Hungáriáé. Halle, 1786., Jus publicum regni Hungáriáé... Viennae, 1791. 17 L. Naponként való jegyzései az 1792-dik esztendőben Felséges Ferentz magyar és Csehországi király által szabad királyi városában Budára . . . rendelt . . . Magyar Ország gyűlések . . . Budán, A királyi Akadémia betűivel, MDCCXCII. A szabad királyi és bánya­városok követtyei. XXIII—XXIV. p. 18 Hasonló rendelkezéseket találunk Szabadka, Temesvár, Pozsega és Károlyváros szabad­ságleveleinek 1. pontjában. 19 Hasonló rendelkezéseket találunk Szabadka, Temesvár, Pozsega és Károlyváros kivált­ságleveleinek 2. pontjában is. 20 Hasonló rendelkezéseket találunk a másik négy szabad királyi város kiváltságlevelének 3. pontjában is. 21 Baranya megyei Lt. Protocolíum deputationis cum supplicibus libellis. Fase. J. A reso­lutiót részletesen közölte Babies András, Pécs szabad királyi városi rangra emelésének tör­ténete, i. m. 14-15. I. 22 Szabadka privilégiumában fel van sorolva a földbirtok, név szerint 12 puszta, amelye­kért itt 266 666 frt 40 kr váltságdíjat kellett fizetni. Temesvár városnál a 18. pont azután, hogy a szabadságlevél 4. pontja biztosítja a város részére a földesúri jogokat — a kama­rának fenntartott serfőzési jog kivételével — rendezi az anyagi ügyeket. A város itt is kap birtokot: Mehala jószágot, amelyért 100 482 frt 32 1/2 kr becslési árat volt köteles fizetni. A királyi kegy a városra hárít olyan terheket, amelyeket eddig a kamara viselt (város kö­vezése, hidak karbantartása, vízvezeték építése, kegyúri kiadások stb.), amely terheket éven­ként 5027 frt-ra becsültek. Ezért a város megkapta a szeszégetés (valószínűleg eddig a ka­mara élvezte), a Török kakashoz címzett vendéglő, a gyárvárosi négy malom, s az ottani 60 zsellérház évi jövedelmét mégis oly feltétellel, hogy a jövedelemből a polgári kórhá­zat terhelő 24 000 frt tartozást törleszteni tartozik. Pozsega város privilégiuma több kisebb birtokot ad a városnak az appertinentiákkal, így a bormérés, mészárszék tartás jogával (ezek vannak felsorolva, 3. pont). Károlyvárosnál még az oklevélben királyi commissióra bízza a földbirtok megállapítását, de azokat minden haszonvételi joggal: mészárszék tartás, serfőzés, pálinkaégetés, téglaégetés, gyógyszertár tartás, kimérés, malomjog, halászati, va­dászati jog (4. pont). A bormérés a város által meghatározott két hónapig szabad a város­ban. Idegen borokért pozsonyi urnánként az előbbi commissio által meghatározott árakat kell fizetni. A nemesek saját használatukra behozhatják díjtalanul boraikat (18. pont). 23 Lásd ezekre S. L. Endlicher, Rerum Hungaricarum Monumenta Arpadiana. Leipzig. Neudruck, 1931. 426. és köv. I., és értékelésükre Csizmadia Andor, A magyar városi jog. Reformtörekvések a városi közigazgatásban. Kolozsvár, 1941. 22. és köv. I. 34 L. Gárdonyi Albert, A polgármesteri tisztség eredete és fejlődése hazánkban. Városi Szemle, 1939. 361. I. 25 Hasonló rendelkezéseket találunk Szabadka kiváltságlevelében is (6. p). Temesváron nincs vallási megkötés. Itt a bírón kívül csak 9 tanácsost választanak. Olyan meghagyást is találunk Temesvár kiváltságlevelében, hogy a tanácsban legalább négyen „tudományo­san művelt és a hazai jogban járatos férfiak legyenek". Temesvárott meghatározzák a na­gyobb testületi szerv, a választott község (electa communitas) tagjainak számát, éspedig 60-ban. (5. p.) Pozsegánál a Communitas és egyes polgárok (selectum Civium) bírót és 9 tanácsnokot és 1 jegyzőt, valamint más szokott tisztviselőket választhatott, Mindenszentek napján életfogytig. Károlyvárosban a Communitas bírót és 6 tanácsnokot választ. Ezek közül 1 polgármestert és 1 kapitányt. Itt a tanácson kívül a választott község 24 tagból áll. Van ezenkívül jegyző, aljegyző, levéltáros, ügyész, szószóló, pénztáros, aki egyben a katonai adót is kezeli, közgyám és más, a szabad királyi városoknál lévő alsóbb tisztviselő. (5. p.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom