Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Csizmadia Andor: Pécs városjoga a város felszabadulásakor

nem is lesz helyőrségivé" azt is megengedi, hogy a várost körülvevő falaikat lebontsák, a város külső és belső részét egybeolvasszák. A város biztonsága érdekében szabad lesz zsoldosokat, népiesen darabontokat, valamint hajdúkat a szükséges számmal, a hirdetések közzétételére dobosokat rendelni. Ez utóbbiak jelzik a tűzvészeket is. A zsoldosokat a város ellátja a szükséges fegyvereikkel s élükre az elöljáróság kebeléiből kapitányt választ. Tulajdonképpen a kapitány a 18. századi szabad királyi városokban a harmadik (bíró, polgármester mellett) kolumnáris tisztség, amit mindig egyik tanácsbeli visel. A kapitány szerepe már a török időkben megjelenik, aki a város védelmét, a belső rendet biztosítja. Ennek vezetésével most Pécsett is a karhatalom éjnek idején a „rossz szándékú és nyughatatlan" embereket megfékezi, a kihágásokat megelőzi, vagy megállapítja, a városban őrséget állít és körüljár (11. p.).

36 A szabad királyi városoknak jelentős bevételi forrása volt a caducitas, vagyis az. hogy az urahagyott örökségek a városra szálltak. Az országos jog szerint a magvaszakadt nemesek vagyona mindenkor a koronára szállt vissza. A városoknál tulajdonképpen a caducitas szélesebb volt, mint a magszakadás (defectus seminis), mert a magszakadáson kívül magában foglalta bármily jogcímen urahagyott vagyont. A kiváltságlevelek mégis megszakadásról beszélnek. A kiváltságlevéllel Pécs is engedélyt kapott, hogy bármely polgári magszakadás esetén a személyi, a teliket illető és a polgári javakat a város pénztára örökölje. A polgári telken élő nemesek és szabad személyek ingóságaiban és ingatlan javaiban azonban az 1647:87. és az 1715:62. tc.-ek alapján a királyi kincstár örökölt. Az ilyen fajta polgári örökségek új adományozás alá kerültek, de az új adományozottak is az adományt polgári jogon fogják birtokolni.

37 Pécs városnál már a kamarai igazgatás alatt felmerült a caducitas jogának kérdése, amikor a pestis idején elhalt német katonák hátramaradt javait kívánta a város megszerezni. Ekkor azonban a caducitas a kamaráé maradt,

38 csakúgy, mint később a püspök földesúré. A negyvenes években azonban már a város ügyészi hivatalit állított fel, a kihalt családok hagyatékait lefoglalta és eladta. A püspök persze e földesúri jog e Ikonfis kóla sót nem hagyta szó nélkül és ez is egyik oka volt az 1742. évi zendülésnek.

39 A kiváltságlevél végre a város részére biztosította a caducitast, az 1780. évi nagy statútum XIII. pontja pedig gyakorlásáról is intézkedett. Magszakadások esetén két tanácsbeli, a szószólók és a kamarás közbejöttével a javakat feljegyzik, megbecsülik és a becslést a városnak beadják. ,,A jószág aztán kótya-vetye által mentül nagyobb áron áruitasson el, az onnan bejövő pénz a Városi Tárban bevitessen." Az ingatlan javakat a város veszi birtokba és közadó alá kell vetni/'

9 Pécsett a kiváltságlevél a másvallásúakat a városban való letelepedéstől kizárja, egyben attól is, hogy itt polgárjogot nyerhessenek.

41 Rendezi a kiváltságlevél a vásártartás kérdését is. Úgy mint előbb is, szerdán és szombaton tarthat a város heti piacot, pénteken pedig marhapiacot. Ezenkívül a kiváltságlevél évi négy országos vásárt — marhavásárt is beleértve — engedélyez, s élvezik ezeknek jövedelmeit is. Nagy vásár azonban nem eshet vasárnapra, vagy nyilvános ünnepre.

42 Tilalmazza a pécsi kiváltságlevél a jövőben polgári telkeknek kuriális telekké alakítását s elrendeli, ha bármely ingatlan akár örökség, akár más címen egyházi személyre, vagy külföldire, vagy idegenben élőre szállna, az ilyen javaikat egy éven belül - kivéve, ha az örökös megszerzi közben a pécsi polgárjogot — pécsi polgároknak kell eladni, különben a tanácsnak jogában áll megelőző becslés alapján